Hableány

Annyira megrázó, de annyira. Elmegy nyaralni a szerencsétlen turista, szeretne világot látni, és akkor egy tök hétköznapi sétahajókázáson hét másodperc alatt véget ér az élete.

Bénító belegondolni, hogy ha Budapest közepén hajóbalesetet szenvedsz, akkor nagyjából biztosra veheted, hogy ott halsz meg. Ráadásul mentőegység a közelben sincs. Nem is kellene?

Sokan mondják, mégis mire számít bárki is esőben, korom sötétben, áradó Dunánál. El tudom fogadni, hogy léteznek olyan körülmények, amelyek kb. lehetetlenné teszik a túlélést/mentést, csak akkor esetleg el kellene gondolkodni azon, hogy bizonyos esetekben ne lehessen sétahajókázni a Dunán. Az tuti, hogy nekem mindenképp elment a kedvem ettől a programtól. Majdnem minden évben beiktatjuk, idén nem, meg most úgy érzem, többet sem.

Az óvadékot meg sosem fogom megérteni. Annak mi az értelme, hogy valaki, akit meggyanúsítottak valamivel, nem előzetesben várja a tárgyalást, hanem nagyjából szabadlábon? Tudom, nyomkövető meg minden, de hát ismerünk olyat, akinek ettől függetlenül csak belefért egy egzotikus nyaralás egy távoli országban.

Végtelenül szomorú ez az egész.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai