Mérföldkövek

Belekapaszkodik a kezünkbe, és ballag. Bejárja az egész lakást. Még nagyon cuki a technikája, nem hajlítja a térdét, de így is olyan gyors, mint a villám. Ezt kb. két hete csinálja.

Eltöltötte az első napját kettesben apuval. Ez azért nagy dolog, mert a férfi rokonoktól kicsit tart, ennek ellenére tök jól elvoltak, játszottak, még aludt is a gyerek a Papával.

Szombaton volt először, hogy nélkülünk aludt el este. Eleinte minden alváshoz csak én kellettem, utána délután már Tomit is elfogadta néha-néha, később szintén délután hajlandó volt elaludni a nagymamákkal és két nagynénivel is, de estére még mindig főleg én kellettem, időnként Tomi is jó volt. Most viszont délután 4-kor elmentünk randizni Tomival. Volt bringázás a belvárosban és a Praterben citybike-kal, utána séta a Praterben, célba dobás, elvarázsolt kastély. Végül, mert túl korán értünk volna haza ahhoz, hogy Flóra akár csak megpróbáljon elaludni a szüleimmel, beiktattunk némi nyálcsorgatást a Thalia könyvesboltban. Csak 9-re értünk haza. Flóra már aludt. Anyu mesélte, hogy fürdés és öltöztetés után betette a kiságyba, amitől a gyereknek elkerekedett a szeme. Ezen azóta is vihogok, ha eszembe jut, el tudom képzelni Flóra arcát: "Hát, ez meg micsoda? Ez nem így szokott lenni. Engem minimum ringatni szoktak." :D Végül ringatás lett a vége, de nem is keresett minket, jó volt neki a Nagyival is. Ez tök nagy lépés szerintem.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai