A harnadik sírós napon

Én már olyan fáradt vagyok, hogy mindenen röhögőgörcsöt kapok. Tomi kicsit furán néz.

Tomi kiönti a tésztát a lábasból a tányérra, térül-fordul, nem telik el fél perc, hozza a lábast, és az orrom alá tartja a következővel: "Ebben mi volt?"

Először eltöprengtem, ez beugratós kérdés-e, majd megtaláltam a választ:
- Tészta. Most vetted ki belőle.

Aztán mindketten röhögőgörcsöt kaptunk. A kockapókerezés már eleve olyan vidámra sikerült, hogy meggyanúsított, nem is moziban voltam, hanem kocsmában. Pedig moziban, és a Johnny English harmadik része meglepően jó, egy csomót lehet rajta nevetni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai