Strand
Ellátogattunk a közeli strandra, ezzel megvolt életem első strandolása Ausztriában. Jó volt, mindhármunknak tetszett, bár Flóra csak a félsátorból élvezte. Van három-négy pancsolós medence, magasugró-torony, úszómedence, plusz rengeteg zöld. Régebben utánaolvastam már a helynek, örültem is, hogy ide lehetne járni úszni, mert nem 25 méteres, hanem normális úszómedencéjük van - még Pesten volt egyszer, hogy a jó kis 33 méterest valami rendezvény miatt 25 méteresre csökkentették, és úgy sokkal nehezebb volt úszni, mert sokkal többször kellett fordulni.
Gondoltam, megnézem, megy-e még az 1000 méter leúszása. (Gyerekkorom óta mindig ennyit, 30 hosszt úsztunk anyuval, ha uszodába mentünk.) Gyanús volt, milyen lassan haladok, kétféle okra tudtam gondolni: vagy így leépültem a terhesség és szülés miatt, vagy nem 33 méteres a medence, hanem 50. Szemmértékem nem sok, és szerintem kb. 5 éve nem úsztam uszodában, ezért nem tudtam ránézésre megállapítani, mekkora. Kiírva meg nem volt, vagy csak nem láttam. Többször szerettem volna megkérdezni a medence körül sétálgató úszómesterek egyikét, mekkora egy hossz, de mire a hossz végére értem, mindig túl messzire kerültek tőlem, és van az az agylövésem, hogy úszás közben nem lehet kiszállni a medencéből egy fél pillanatra sem, mert akkor már az egész nem ér. (Ugyanez a futással is megvan, ezért is voltam tök ideges, amikor egyszer a Margitszigeten tíz percig kellett hajkurászni Marci kutyát a szigetkör közben - az a futás aznap már kuka volt.)
Végeztem a 30 hosszal, bár gyanúsan lassan. Nem tudom pontosan, mennyi ideig voltam a vízben, de kb. háromnegyed óra lehetett. A félsátorban aztán fogtam a telefont, és rákerestem, mekkora is az a medence. 50 méteres. Szóval úsztam másfélszer annyit, amennyi az "adagom." Hoppá, másfél lett, maradhat? Nem éreztem nehéznek, csak az első tíz hossznál (ez mindig így szokott lenni, erre még emlékszem), de holnap azért lesz izomláz és fájós térd is. Viszont nagyon örülök magamnak. Azért olyan sokat nem romlottam. A rendszeres úszni járás elején mindig kb. 30 perc szokott lenni az 1000 méter, pár alkalom után csökken 25-re.
Gondoltam, megnézem, megy-e még az 1000 méter leúszása. (Gyerekkorom óta mindig ennyit, 30 hosszt úsztunk anyuval, ha uszodába mentünk.) Gyanús volt, milyen lassan haladok, kétféle okra tudtam gondolni: vagy így leépültem a terhesség és szülés miatt, vagy nem 33 méteres a medence, hanem 50. Szemmértékem nem sok, és szerintem kb. 5 éve nem úsztam uszodában, ezért nem tudtam ránézésre megállapítani, mekkora. Kiírva meg nem volt, vagy csak nem láttam. Többször szerettem volna megkérdezni a medence körül sétálgató úszómesterek egyikét, mekkora egy hossz, de mire a hossz végére értem, mindig túl messzire kerültek tőlem, és van az az agylövésem, hogy úszás közben nem lehet kiszállni a medencéből egy fél pillanatra sem, mert akkor már az egész nem ér. (Ugyanez a futással is megvan, ezért is voltam tök ideges, amikor egyszer a Margitszigeten tíz percig kellett hajkurászni Marci kutyát a szigetkör közben - az a futás aznap már kuka volt.)
Végeztem a 30 hosszal, bár gyanúsan lassan. Nem tudom pontosan, mennyi ideig voltam a vízben, de kb. háromnegyed óra lehetett. A félsátorban aztán fogtam a telefont, és rákerestem, mekkora is az a medence. 50 méteres. Szóval úsztam másfélszer annyit, amennyi az "adagom." Hoppá, másfél lett, maradhat? Nem éreztem nehéznek, csak az első tíz hossznál (ez mindig így szokott lenni, erre még emlékszem), de holnap azért lesz izomláz és fájós térd is. Viszont nagyon örülök magamnak. Azért olyan sokat nem romlottam. A rendszeres úszni járás elején mindig kb. 30 perc szokott lenni az 1000 méter, pár alkalom után csökken 25-re.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése