Járóka és öltöztetés

Mutatom Tominak, hogy milyen járókát lenne jó beszerezni, ha már kúszik-mászik a gyerek. Olyanra gondolok, ami tök nagy, a szobából kerít le gyakorlatilag egy kis részt, és fából van, kerítésszerű.

Tomi megdöbben.
- És akkor egy ketrecben élje le az életét?
- Ez nem ketrec, hanem járóka, és nem az életét éli le benne, csak itt kúszik-mászik, hogy minél nagyobb biztonságban legyen.
- És majd néha bedobunk neki valami kaját a rácson? És én is kapok majd ilyen ketrecet, vagy csak a Flóra?

Így próbáljon az ember komolyan megbeszélni valamit a férjével.

Aztán az is volt (tegnap), hogy délelőtt visszaaludtam, és Tomi szórakoztatta a gyereket. Arra ébredtem, hogy egyre közeledik egy sziréna, és mire kinyitottam a szemem, már ott állt az ágy végében Tomi, kezében az ordító gyerek. (Leee, leeee!) Majdnem elröhögtem magam, amikor megláttam Flóra öltözékét: a hosszú ujjú és szárú pizsamája, fölötte a polárkabátja (!), lábán egy vastag zokni.
- Nincs nagyon melege annak a gyereknek?
- Tüsszögött, szerintem fázik.

Ilyen meg a lányos apuka, aki óvja-félti a kislányát :) Azért átöltöztettük aztán Flórát, nehogy túlmelegedjen.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai