Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke...
mély együttérzésem mellett a rezgős pihenőszéket tudom ajánlani, nekünk az hozott némi nyugalmat anno. üdv. Eszter
VálaszTörlésKoszonjuk, utananezunk :) Amugy vegul csak az elalvas tartott sokaig, egeszen mostanaig, fel 12-ig csak haromszor kelt a gyerek.
TörlésKitartást Luca! Fejlődik a kis emésztőrendszere, és jöhet a fogzás ;)
VálaszTörlésAz még szép időszak lesz, juhú!
Törlés<3
Törlés