Vasárnap esti program

A koraszülöttek anyukái eleinte nem tudnak szoptatni, a babának viszont fontos, hogy anyatejet kapjon, ezért fejni kell. Ehhez a kórházban felírtak receptre egy gépet, amit egy orvosi segédeszközökkel foglalkozó boltban adtak ki, és fizeti a bérlését három hónapra a TB, csak letéti díjat kértek az üzletben. A gépet magát bérlem,a hozzá tartozó pumpát örökbe kaptam.

Van sterilizálónk is, csak feldobta a bakancsot, és apu elvitte megjavítani. (Sikerült is neki :) ) Gép hiányában a kifőzés módszeréhez kell folyamodnom, vagyis minden fejés után előbb elmosom a pumpát és a kübit, amiben gyűlik a tej, majd bedobom egy fazékba, és amikor már forr rajta a víz, elzárom a gázt, és kap egy fedőt, aztán a következő fejésig úgy marad. Vasárnap az a malőr történt, hogy a gázon felejtettem az edényt, benne a pumpát, és már csak a szagra figyeltünk fel, amikor már rég mindegy. A műanyag beleolvadt az edénybe, lábassal együtt hajította ki Tomi.

Marha ideges lettem egyből. Az egy dolog, hogy elviselhetetlen bűz terjengett Flóra szobájának kivételével az egész lakásban, de igazán dühös attól lettem, hogy most hogyan fogok fejni. Elég sokáig dühöngtem, mert 1. hogyan viszek tejet Flórának reggel, 2. ha nem fejek, be fog gyulladni a mellem, 3. ha úgy rendesen begyullad a mellem, és belázasodom, akkor nem fogok tudni bemenni a gyerekhez, amiről nem lehet szó. Miután túljutottam azon a következő problémán: hogy lehet valaki ilyen hülye, valamint most mi lesz, és kicsit lehiggadtam, arra jutottam, hogy a gépi pumpa előtt is volt élet, például az én anyukám is kézzel fejt az életem első heteiben. Megbeszéltük Tomival, hogy ha esetleg nem sikerülne, akkor bemegyek a kórházba, és Flóra mellett alszom a széken (azért nem sima szék, dönthető támlájú, párnázott, szóval lehet benne szenderegni), mert ott van pumpa. Aztán megnéztem pár videót a helyes technikáról, majd nekiláttam. Brutál. A géppel, ha dupla, akkor 20 perc a művelet, ha szimpla, akkor ennek kétszerese, és 50-100 ml tej az eredménye (nem tudom, mitől függ a mennyiség, nem vettem még észre benne semmi logikát). Na, ehhez képest kézzel két és fél óra alatt 30 ml-t sikerült kisajtolni, majd abbahagytam, mert már alig bírtam nyitva tartani a szemem. Eddig sem volt olyan gond, hogy ne tiszteltem volna anyut a kitartásáért, de hát most meg pláne - konkrétan túlzás nélkül az egész napja azzal telt jó 6-8 hétig, hogy szoptatás, fejés, szoptatás, fejés. Nem csoda, hogy úgy érezte, inkább megszülne még egyszer, csak ezt ne kelljen.

Reggelre már volt baj, de még semmi olyan, amit Flóránál meg ne oldott volna a gépi pumpa. Még éjjel találtam új pumpaszettet az itteni vaterán, le is beszéltem a nővel, hogy délben odamegyek, mert a kórháztól kb. 20 percre dolgozik. Mentem is, átvettem a szettet. Mondtam neki, hogy a sajátomat elégettem. Erre a nő mosolyogva: "Én is, azért vettem utána kettőt is, hogy legyen tartalék. Ki akartad főzni?" "Igen." "Nálunk is így történt." Nagy megnyugvás volt számomra, hogy nem én vagyok az első és egyetlen a világtörténelemben, aki képes volt elégetni a pumpáját.

Tomi meg ebben a helyzetben is tökre megmutatta, hogy nála jobb párt nem lehetne kívánni sem.
Én: Hogy lehet valaki ilyen hülye?
Ő: Nem vagy hülye, egy csomóan odaégetnek mindenfélét minden nap, csak a többség nem műanyagot, de nincs semmi baj, szerencse, hogy gyorsan megéreztük a szagát.

És egy kép Flóráról, amint alszik, és közben fogja a kezem :)

Megjegyzések

  1. Ja, az odaégetés meg alap. Szerintem ha másodjára is eljátszod, akkor se lesz ciki, hanem inkább könnyebb, rutinosan szellőztethetsz majd ;)

    VálaszTörlés
  2. :D Azért remélem, ez az utolsó ilyen mutatványom is volt egyben. Most már nekem is van tartalék pumpám, de azért mégis.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai