Kirúgok a hámból

Alapvetően nem szoktam pénzt költeni csak magamra, de most úgy döntöttem, hogy megteszem. Most sem kell annyira rettenetesen durvára gondolni, de két olyan dolgot is megvettem, amire nagyon régen vágytam már. Az egyik Laura Ingalls Wilder önéletrajza. Sokáig csak azt lehetett tudni, hogy a '30-as években egy kötetben megírta a gyerekkora történetét 2-től 18 éves koráig, de a kiadóknak nem kellett, mert olyan nem gyerekeknek való események is említésre kerültem, mint például a kisöccse halála. Ő alapvetően nem gyerekeknek akart írni, hanem memoárt, de a kiadók úgy érezték, az 1870-es, '80-as évek világa kicsiknek való sztori. Laura magától elfogadta volna, hogy akkor ez nem jött össze, de volt neki egy újságíró lánya, aki addig győzködte, hogy dolgozza át a memoárját, míg végül nekilátott, és megírta ugyanazt a sztorit nyolc kötetben, gyerekeknek címezve, nekik való nyelvezettel. (A kilencediket, ami a házassága első négy évéről szól, később írta, a férje halála után, és csak posztumusz jelent meg.)

Pár éve bejelentették, hogy ez az első kézirat egyébként megvan, átnézte egy szerkesztő, és Pioneer Girl címmel, sok illusztrációval kiadják. Én azóta érzem, hogy nekem ez kell, de elég drágán mérik, mert a "rajongóknak" elég sokat ér. (Nem vagyok egy rajongó típus, pl. poszter sem lógott soha a szobám falán, de A farm, ahol élünk eléggé beakadt nálam.) Szóval most vettem egy nagy levegőt, felmértem, mekkora része ez az összeg a fizetésemnek, megérdemlem-e, hogy néha ok nélkül is kapjak ajándékot, ráadásul Laura idén 150 éve született. Mindezeknek fényében úgy döntöttem, hogy ezt én most megveszem. Meg is vettem, már úton van idefelé. Remélem, még idén el is tudom olvasni. Már alig várom.

A másik régi vágy ugyanez a témakör. Dean Butler, aki a sorozatban Laura férjét alakította, dokumentumfilmet forgatott Laura életéről. Ő a rendező, a producer és a narrátor is, és eddig még csak olyan véleményt olvastam, hogy elképesztően színvonalas munkát végzett kutatás és filmezés terén is. Szóval erre is nagyon vágytam. Aztán ebben az esetben is úgy döntöttem, hogy nem gyakran csinálok ilyet, akár évente sem, úgyhogy most igenis járjon nekem. Már úton is van.

Ú, nagyon jó lesz nekem :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai