Ijesztő,

milyen gyorsan átcsaphat valakinek az élete boldogságból iszonyatba. Fiatalon férjhez megy, születik két gyereke, kívülről nézve minden oké. Aztán pár évvel később elválik, ami már eleve nagyon megviselheti az embert, majd nem telik el egy év, és néhány hét leforgása alatt meghal az édesanyja, akivel nagyon közel álltak egymáshoz. (És akkor azt meg sem említettük, mennyire durva, hogy ennyire gyorsan és hirtelen véget tud érni az élet.)

Annyira sajnálom, rettenetes lehet ez most neki. Kemény lehet ebből felállni, gondolom, az tud benne segíteni (majd egyszer), hogy ott van neki az édesapja meg a két gyereke.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai