Hálás lennék,

ha most már többen nem osztanák meg szerencsétlen megnyúzott macska képét a Facebookon. Nekem már önmagában az infó is elég sokkoló volt, hogy ez történt, köszöntem szépen, jó gyerekhez illően annyit képzeltem el belőle, amennyit fel bírok dolgozni, és nem volt rá szükségem, hogy megtudjam, pontosan hogyan is néz ki egy ilyen vadállatias tett áldozata. Valamint közöm sem volt az esethez, ezért nem is érdemlem meg, hogy lépten-nyomon ebbe kelljen belebotlanom. De most tényleg, egy olyan kép, amin premier plánban látszik nyomorult állat... És még ha csak egy ember osztotta volna... (Az is sok lett volna.)

Szóval szerintem ezt ne.

Update másnap reggel: Semmi gond, azóta valami beteg állatok már felakasztottak egy kutyát és feldaraboltak egy másik macskát, úgyhogy most ezeket nézegetem premier plánban. Ehhez csak annyit kell csinálnom, hogy végiggörgetem a hírfolyamot. Sosem fogom megérteni, mi értelme van ennek. (Már nem a kegyetlenkedésnek, mert annak nyilván semmi, de akik ezeket a képeket osztogatják, nyilván azt gondolják, hogy ennek van valami értelme.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai