Nászút, Athén 2.

Jön a második adag athéni kép :) Még naaagyon sok van, mert még mindig csak az első hétnél járunk. A sorrend annyira összekeveredett a feltöltéskor, hogy az valami döbbenet, nem is értem, ez mitől lett, de 35 képet egyesével sorba rendezgetni annyi idő lenne, hogy neeem. Igazából mindegy, végül is mindent Athénban láttunk.

Szóval mindehol van hűsölő kutya.

Az új Akropolisz Múzeum - itt látható egy csomó tárgy, amit az Akropoliszon és lejtőin találtak a régészek. Nagyon kevés helyen lehetett fényképezni odabent.

Az Erectheion hölgyei - az épületen most másolatok láthatóak, ha jól értettem. Egyiküket sajnos eltalálta egy ágyúgolyó a történelem viharai közepette, de azért a többiek szép állapotban maradtak fenn.

Bemutató arról, melyik színt miből és hogyan nyerték. Mert a márványszobrok tökre nem fehérek voltak, hanem gyönyörű színekben pompáztak, csak a festék kevésbé időtálló, mint a márvány.

Makett Legóból :) Így nézhetett ki az Akropolisz és környéke úgy i.e. 1500-ban.

Sejtések szerint ilyesmi szerkezettel építhették a Parthenont.

A Parthenon kevés épen maradt frízrészletének egyike. A Panathenaiát ábrázolja - ez az ünnep négyévente került megrendezésre, ilyenkor a Kermeikoszból Athén főutcáján (valami 1,2 km :D) felgyalogoltak az Akropoliszra az athéniak, és vittek új ruhát Athéné istennőnek (vagy hát a szobrának). Tudták, mitől döglik a légy :P Amúgy az Athéné szobornak (ami persze nem élte túl a történelmet) egy időben szárnya is volt, és ő volt Athéné Niké, de aztán a szárnyát leszerelték, nehogy elrepüljön, és otthagyja Athént. Úgy szeretem a mitológiát meg a belé vetett hitet!

"Két görög hős leszáll a hajóról" - nem biztos, hogy ezt is Lord Elginnek köszönhetjük, de azért nem lepődnék meg, ha mégis.

Héliosz szekere kiemelkedik a tengerből

Reklám: a filozófusok is nálunk vásárolják a lábbelijüket! :D

Hadrianus kapuja. Két oldalán két felirat áll(t). "Ez Athén, Thészeusz ősi városa", illetve "Ez Hadrianus városa, és nem Thészeuszé." :D Hadrianust amúgy kedveli a görög emlékezet, mert sokat tett a városért, több ma is látható épületet is neki köszönhetnek.

Átment alatta a főút. Ma mellette húz el.

Az olümposzi Zeusz temploma. Hadrianus fejezte be, és mire ő befejezte, már jó 6-700 (!) éve épült.

A templom és az Akropolisz. Azt nem lehet tudni, a templommal mi bánt el.

Arisztotelész líceuma (Lükeion). I.e. 335-ben alapította. Nem semmi belegondolni, hogy valamikor itt sétált, és itt tanította a nebulóit.

Macska is van bőven.

Kilátás a városra az Akropoliszról

Szóval belépőt nem az Akropoliszon kell venni, hanem gyakorlatilag bárhol máshol, pl. a régi vagy a római agoránál. Ez a sor ránézésre másfél-két óra. Kb. 35 fok volt.

Herodes Atticus színháza

A Propülaia, a bejárati kapu egy része. Azt hiszem, ennek a tetején lehetett Heródes Atticus lovasszobra.

Szépséges

Sín a semmiből a semmibe :) A karbantartáshoz kellhet, ettől még vicces. Mellette a régi Akropolisz Múzeum, ami már nem üzemel.

A Parthenon maga. A középső része akkor semmisült meg, amikor a törökök lőszerraktárnak használták, a velenceiek meg eltrafálták a szemközti dombról. A festmények tanúsága szerint 1687-től a XIX. század végéig pontosan úgy volt ott a törmelék, ahogy a bombatalálat után lehullott.

Erechteion. Nekem nagyon tetszik, az egyik kedvenc épületem lett.

Megint kilátás

A mosdóban virág is volt :)

Mindent el kellett olvasni. Alaposan.

Még egy kilátás. Jobbra a Lükkabétosz-hegy.

Egymás mellett a Parthenon és az Erechteion. Idefent küzdött meg egymással Poszeidón és Pallasz Athéné a városért. Poszeidón tengert ígért neki, Pallasz Athéné olajfát. Utóbbi győzött, és el is ültetett itt fent, valahol az Erechteion mellett egy olajfát. Állítólag a perzsák gyújtották fel, amikor az i.e. V. században lerombolták az Akropolisz épületeit.

Ez pedig Dionüszosz ódeionja, azaz színháza. Itt rendezték meg minden évben a drámaversenyt, itt adták elő először Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész drámáit. Az sem kis élmény, amikor az ember irodalomból tanult helyszínt lát élőben.