Elliott Erwitt (1928- )

Még sosem hallottam a nevét, ez nyilván engem minősít, most is csak azért figyeltem fel rá, mert írtak róla, hogy lesz kiállítása Pesten, mindjárt kettő. A Capa Központban az életművéből (kb. 70 éve fotóz, és napjainkban is vállal megbízásokat), a Mai Manó Házban az 1964-es magyarországi útja során készült képeiből. Nagyon szeretek fotókat nézegetni, és miután néhány képét be is tették a cikkbe ízelítőül, úgy döntöttem, nekem ezt a két kiállítást látnom kell. Szeptemberig vannak itt, egyenként 1500 Ft a belépő mindkettőbe, de ha valaki egy napon nézi meg a kettőt, akkor a második hely csak 1200 Ft.

Fényképezni sajnos nem lehetett, pedig bőven lett volna mit. Erwitt 1953 óta a Magnum Ügynökségnek dolgozik, ahová egyébként Capa hívta. Az benne a zseniális, hogy remek humorérzéke van, nagyon kedveli az iróniát, és ezt a fotóin keresztül profin be is mutatja. Több képe láttán elnevettem magam. Néhányat fel is jegyeztem, igyekeztem őket itthon megtalálni a neten, és mutatok pár példát.


 
Nógrád megye, 1964

 
Keleti, 1964. Erwitt szerint a vonatra szállók emigrálni készültek, azért sírtak az otthon maradottak.


 
Ez a sorozat egy csoda, nagyon érdemes rákattintani, és böngészgetni.




 
"Ja, hát én a vízbe be nem megyek, a bot után különben is szaladgáljál te, gazdi!"

Amúgy a Capa Központban csodálatos Capa-kiállítás is van, érdemes megnézni, és a Mai Manó Ház már önmagáért is megér egy látogatást, ha valaki még nem volt. (Én például vagy még nem voltam, vagy nagyon régen, egy Múzeumok Éjszakáján. Nem tudom biztosan, melyik.) 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Az utolsó hónapom

kezdődik itthon, aztán visszamegyek dolgozni, és feltehetőleg soha többet nem leszek már GYES-en. Ez némi szomorúsággal tölt el, meg rám is ijeszt, hogy az itthoni dolgokat most kell elrendezni, később talán már nem lesz időm munka mellett. Tomival úgy gondoltuk, két vagy három gyerekünk lesz. Ő viccesen szokta mondani, megnézzük, milyen a kettő, és, ha nagyon rosszak, akkor nem vállalunk harmadikat. Én gyerekkorom óta éreztem, hogy két lányom lesz, de lehetett volna szó harmadikról. Nem rosszak egyáltalán a hölgyek, de, ahogy mondani szoktam nekik, el lehet itt fáradni elég alaposan minden nap. Hiszti hiszti hátán, minden azonnal kell, a késleltetés gyakorlás alatt áll. Aztán vannak a remek ötletek, pl. ma, amikor fél kiló liszttel sikerült beteríteni a fél nappalit - oké, felsöpört utána a főkolompos, de engem eléggé lefárasztott a látvány, már csak azért is, mert sokszor elmondtam már, hogy nem főzhetnek játékból igazi hozzávalókkal az igazi fazékban. Szórakoztatás plusz házimunka,
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk