Dráma-ráma
Ma nem jött órára sem az, aki tegnap sírva fakadt, sem az, aki miatt kiborult. Gondoltam, ez a tökéletes megoldás, így könnyen tudok beszélni az esetről a többiekkel. Nem szántam rá túl sok időt, az óra legvégén kb. másfél percben mondtam el nekik a véleményemet - sokan vagyunk, sokfélék vagyunk, nem volt rá nagy esély, hogy mindenki mindenkivel ki fog jönni, viszont ez a tanfolyam összesen kilenc hét, nekünk már csak négy, többek között ezért sem érdemes konfliktusba bonyolódni, bírjuk ki egymást, úgy lesz a legjobb mindenkinek. Bólogattak, az egyik pasi mondta, hogy mellé majd ültethetem A-t. (Amúgy nem állt szándékomban problémát csinálni abból, hogy többen bejelentették, ők ugyan nem ülnek mellé, mivel a nő tényleg semmi rosszat nem csinált, nem bántott senkit, stb.)
Egyikük megjegyzése: milyen érdekes, hogy ma egyik nő sem jött. Mondtam, mindkettő beteg lett (látom a rendszerben, hogy betelefonáltak.) Aha, persze, nagyon érdekes, hogy az a nő tegnap balhét csinál (mármint nem az, aki elsírta magát*), ma meg már nem jön. Mondtam, de hát az a nő nem tudja, hogy konfliktus volt. Erre a pasi: de igen, mert a szünetben, amikor az a nő, aki elsírta magát, már elment, a többiektől kérdezte, hogy mi történt, az a viccesnek szánt megjegyzés volt-e a baj, amit az egyik pasi tett. (Nem volt bántó, de vicces sem volt.) Erre már inkább nem is reagáltam. Nyilván észrevette a nő is, hogy a másik sír, de ettől még nem tudja magáról, hogy konfliktusba keveredett, mivel nem hitte volna, hogy bántóan viselkedik.
Ehh, mindegy, remélem, túl vagyunk ezen. Annyira nem szeretnék egymás torkának eső hallgatókat békítgetni, tényleg.
*Ő meg nyilván nem azért sírta el magát, mert már kellett egy kis balhé. Meg is fogalmazta, hogy nem a nő az alapproblémája, csak mostanában sok neki az élet, sok és sokféle gondja van, és ettől jóval érzékenyebb, mint egyébként.
Egyikük megjegyzése: milyen érdekes, hogy ma egyik nő sem jött. Mondtam, mindkettő beteg lett (látom a rendszerben, hogy betelefonáltak.) Aha, persze, nagyon érdekes, hogy az a nő tegnap balhét csinál (mármint nem az, aki elsírta magát*), ma meg már nem jön. Mondtam, de hát az a nő nem tudja, hogy konfliktus volt. Erre a pasi: de igen, mert a szünetben, amikor az a nő, aki elsírta magát, már elment, a többiektől kérdezte, hogy mi történt, az a viccesnek szánt megjegyzés volt-e a baj, amit az egyik pasi tett. (Nem volt bántó, de vicces sem volt.) Erre már inkább nem is reagáltam. Nyilván észrevette a nő is, hogy a másik sír, de ettől még nem tudja magáról, hogy konfliktusba keveredett, mivel nem hitte volna, hogy bántóan viselkedik.
Ehh, mindegy, remélem, túl vagyunk ezen. Annyira nem szeretnék egymás torkának eső hallgatókat békítgetni, tényleg.
*Ő meg nyilván nem azért sírta el magát, mert már kellett egy kis balhé. Meg is fogalmazta, hogy nem a nő az alapproblémája, csak mostanában sok neki az élet, sok és sokféle gondja van, és ettől jóval érzékenyebb, mint egyébként.
Biztos, hogy nem általános iskolásokkal dolgozol? :D
VálaszTörlésNálunk is vannak hasonló konfliktusok, de azért fura lenne, ha a főnöknek kellene rendet tennie. Am. ha A hallgató levágta, hogy véletlenül megbántotta B-t, miért nem megy oda, és kér tőle bocsánatot, hogy figyelj, nem úgy értettem, nem akartalak megbántani, stbstb. Szerintem erre már tényleg alsóban megtanítják nálunk az embereket (jó, sokan elfelejtik), de alapvetően sztem ez lenne a menete egy ilyen konfliktusnak. :) Ha nem megy nekik maguktól, esetleg ezt lehetne javasolni, de talán az a legjobb, ha "főnökként" egyszerűen hagyod, hogy megoldják egymás között. (Mondjuk tényleg gyanús, h mindketten betegek :D ovi lesz ez, nem kisiskola :D)
Itt az az érdekes, hogy A hallgató nem is sejti, hogy megbántotta B-t, mert nem csinált semmit, csak B hallgatónak nagyon sok a stressz, és nem tudta most elviselni A hallgató stílusát. A hallgató arra gyanakodott, hogy D hallgató, egy pasi egyik beszólása miatt fakadt sírva B hallgató, mert a beszólás után fél perccel rohant ki a teremből. (Nem volt durva az sem, csak nem volt olyan vicces, mint amilyennek D érezte.)
TörlésAz nekem is fura, hogy van köztük, aki képes lenne ebből kiközösítősdit csinálni, ami tényleg általános iskolai tempó, ahelyett, hogy magától észrevenné, hogy nem örökkön örökké fognak egy helyre járni tanulni, hanem még négy hétig, aztán sosem látják többet egymást.