Giryafit

Rendhagyó hét van, így már tegnap, csütörtökön délután haza tudtam jönni Bécsből. Nagy volt az öröm, mert így el tudtam menni K. edzésére, ami szörnyen hiányzik nekem (és már a szememmel is látom az edzés hiányának negatív hatásait :( ). Illetve el tudtam volna, csakhogy miután foglaltam rá helyet, kiderült, hogy az óra elmarad. Ez nagyon elszomorított, de mivel nagyon érzem a mozgáshiányt, úgy gondoltam, körülnézek, milyen csoportos órák vannak még a környéken csütörtök este.

Így akadtam rá a Corvin Plaza mögött a giryafitre, ami onnantól vált szimpatikussá, hogy megnéztem a leírást, és kiderült, hogy kettlebell. Mondta a honlap, hogy 1500 Ft lesz az első óra, gondoltam, teljesen fair, le is ballagtam a lakástól öt percre található terembe. Ott mindjárt kiderült, hogy az első óra valójában ingyenes, és lőn boldogság. Aztán azt is megállapítottam, hogy ez a terem sokkal menőbb, mint a lepukkant Astoria Fitness, sokkal jobb érzés belépni. Tágas, tiszta, vidámak a színei, szóval tök jó.

Ezek után megtaláltam az órát is. Mint kiderült, ez nem egészen kettlebell, bár kettlebell golyóval kell dolgokat csinálni, időnként olyan dolgokat is, mint kettlebell edzésen, csak nem 12, hanem 4 kilóssal. Jó, a törzsvendégek nagyobb súlyokkal tolták, de az edző azt mondta, látja rajtam, hogy nem vagyok gyenge lány, de így elsőre a 4 kg-ot javasolja, meglátom, attól is jól el fogok fáradni. Ebben nem kételkedtem, megfelelő gyakorlatok esetén a 2 kg-os súlyzótól is el lehet fáradni.

Nyitásként az első gyakorlatnál lendületből jobb térden vágtam magam 4 kilóval, hát, nem állítom, hogy nem fáj(t). Kb. 80 perces volt az óra, pihenés nem nagyon volt benne, csak a szettek között kb. 10 másodperc. Durva volt. Mindig volt valami feladat, amit 40-45-50 másodpercig kellett csinálni, és hát nem minden ment. Pl. a behajlított lábbal helyben rugózás súlylengetéssel nem sikerült, ott többször kellett pihennem, főleg, amikor odajött az edző, és elkezdett rugóztatni (így demonstrálta, hogyan kéne helyesen kivitelezni a gyakorlatot), mert akkor azt hittem, letörik a lábam. Azért én összességében elégedett voltam magammal, mert szépen csináltam mindent, és azért kevesebbet pihentem, mint pl. az első step aerobic órámon négy és fél éve. A végén a pasi is megdicsért, azt mondta, nagyon jó voltam (ahhoz képest, hogy első óra :D ) Mondtam neki, hogy valószínűleg nem sűrűn fogunk találkozni, de ez nem azért van, mert kemény volt az edzés, ugyanis minél keményebb az edzés, annál szívesebben járok, csak hát nem itt élek.

 
Ilyen. Nagyon kemény, elhihetitek.

Komolyan elgondolkodtam rajta, hogy ha itthon laknék, K. egyik óráját lecserélném erre a giryafitre. (Ez is kedden és csütörtökön van, pont ugyanabban az időpontban, csak nem 120 perc, hanem 80, de ebből annyi is elég.) Nekiláttam keresni, hol van Bécsben ugyanilyen, és hát nyilván nincs. Én nem is értem az osztrákokat, de tényleg... Na mindegy. Az aerial silk várólistára már feliratkoztam, és ha lesz nem várólistás időpont is, lecsapok rá. Muszáj végre mozognom valamit, mert hízom, és a közérzetem is rohamosan romlik. Annyi is elég lesz persze, hogy nemsokára már nem ebben a nyomorult lakásban fogok lakni kint, és végre merek majd tornázni, mert nem fog alattam úgy recsegni a parketta, hogy az egész kerület hallja, hogy megmozdultam.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai