Történnek jó dolgok,

csak közben nagyon sok a feszültség meg a stressz, és képtelen vagyok a jóról írni. Pedig ami jó, az nagyon jó. Ami viszont nem jó, hát...

Úgy érzem, Nevena a fejemen ugrál, hogy költözzek már el, pedig enélkül is épp elég stresszes szobát találni Bécsben. Tegnap megnéztem egyet, ma hármat, ebből kettőbe költöznék be, de az egyikben nem tetszettem a lakótársnak, a másikban meg kicsit sok pénzt kéne kiköhögni egyszerre, és hát jelenleg nincs pénzem. Nemsokára lesz, mert az egyik fordításért napokon belül kapok, a másiknál meg már csak kb. egy hét, hogy leadjam, és utána egy héten belül jön az átutalás, meg aztán ha az ovi már fizet, akkor jobb lesz, csak pont most pont nem annyira jó. Viszont szeretnék tényleg május 1-jével kiköltözni, mert arra nincs szükségem, hogy naponta kérdezgesse a lakótárs egyre idegesebben, hogy mikor megyek, pedig fogja, mert el kell adnia minden bútort az én szobámból is.

A munka meg... Elküldtem az igazolást a nyelviskolának még múlt pénteken, azon melegében, ahogy megkaptam, és azóta semmiféle válasz nem érkezett. Nem értem, mi van, de kezd nagyon-nagyon tele lenni a hócipőm most már ezzel az egésszel. Vicces módon Tomi ma kérdezte meg a főnökét, mehetek-e majd időnként hozzá, mire a főnöke azt mondta, hogy ha odamegyek szobalánynak, kapunk egy közös szobát. Hát, halljátok, nagyon komolyan elgondolkodtam a lehetőségen. Ha az ovi nem lenne, már holnap indulnék. Na jó, nem, mert azért a szobát a hónap végéig kifizettem. Viszont az ovit nem akarom cserben hagyni, meg különben is két hét a felmondási időm. Csak jó lenne végigcsinálni ezt a tanévet, aminek július 1-jén van vége, mert akkor lenne végre igazi osztrák munkatapasztalat meg referencia a szuper önéletrajzomban, és akkor hátha végre elhinnék ezek a jóemberek, hogy nem töri ki őket a ragya, ha felvesznek alkalmazottnak.

Szobalányság előnyei:
- a teljes fizetésemet megtarthatom, mert kaja és szállás van
- Tomival lehet lenni már most

Hátrányai:
- feltehetőleg nem élvezném túlzottan
- tökre nem tudnék hazamenni kb. szeptemberig - tehát nem ritkán tudnék menni, hanem soha, egyszer sem, egyáltalán

Nem tudom, mi legyen. Mindenesetre Bécs eddig annyit tud, hogy ráköltöttem az összes pénzt, amit Máltán kemény munkával összespóroltam. Ugye, milyen jó? Amúgy az a röhej, hogy csak egy normális munka kellene, és két-három hónap alatt teljesen összeszedném magam. Csak éppen valamiért nekem itt nem terem normális munka, úgy látszik.

Megjegyzések

  1. Milyen konstrukcióban vetted ki a szobát, hogy nincs normális felmondási idő?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem úgy, ahogy kellett volna :) Egy hónapot beszéltünk meg oda-vissza, de hát azok csak szavak. Viszont a kauciót visszakapom, úgy néz ki. Erősen remélem, hogy 1-jén (jó, akkor pont nem leszek itt, de 2-án) elhúzhatok innen.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai