29

Óratervet kéne gyártanom ezerrel, és csinálom is félgőzzel, de muszáj írnom, hogy ne a fejemben legyenek a gondolatok meg az élmények. (UPDATE: Közben találtam már kész óraterveket, egyet ki is választottam, átalakítottam gondolatban, úgyhogy holnap már csak kb. egy órát kell vele foglalkozni. Most megnyugodtam. És mindjárt elmesélem, milyen óratervről is van szó.)

Csütörtökön hazajöttem, és aznap meg pénteken végig rohantam. Csütörtökön
- titkos küldetésen voltam,
- be kellett vásárolni a Tescóban, aztán
- elmentem edzésre is, mert ha csütörtök este itt vagyok, akkor nem tudok nem menni, ez függőség nálam.

Pénteken délelőtt
- voltam az egyik kiadóban, átvettem a két most megjelent könyvem tiszteletpéldányát,
- voltam a másik kiadóban, adtam számlát, kapok pénzt,
- voltam a nyelviskolában, hogy a harmadik igazolást is elkérjem, mert a bécsi suli mindig kitalál valami újat. Kíváncsi leszek, erre most mit lépnek, jó-e már.

Délután
- még egy kicsit vásároltam,
- otthon villámgyorsan ebédeltem, plusz elküldtem a vadiúj igazolásokat a bécsi sulinak,
- megkaptam az értesítést, hogy hétfőtől minden hétfőn és kedden délelőtt ovisokkal fogok angolozni :) :), ami nagy öröm, meg nagy stressz is, mert ilyen pici gyerekekkel még sosem dolgoztam, valamint semmit sem tudok a csoportokról, és nem is volt lehetőségem rákérdezni, mert péntek délután jött az e-mail, és egész nap nem voltam netközelben.
- Találkoztam az Andikkal, akikkel szüli-névnapoztunk a Babuska nevezetű orosz kajáldában, és életemben először ettem borscsot. Nagyon jó volt beszélgetni a lányokkal, és a borscs is jólesett.
- Aztán találkoztam Rékával, papagájt etettünk, kiülős hely teraszán üldögéltünk, sokat beszélgettünk, és ez is szuper volt, majd
- találkoztam Blankával is, akivel kakaóztunk a Cserpesben, és nagyon jól éreztük magunkat, mint mindig :), végül
- hazajöttem az áramszünetre. (Reggelre persze kiderült, hogy valójában csak én vagyok nagyon durván elvarázsolva, de azért szegény apunak ez egy plusz kört jelentett otthonról ide, amire valószínűleg nem vágyott, volt elég dolga enélkül is). Mindenesetre az áramszünet miatt
- gyertyafénynél megfürödtem, nagyon misztikus volt, aztán
- aludtam. Nagyon rám fér az alvás, fáradt vagyok, és ettől furcsa dolgokat csinálok.

Ma meg délelőtt átmentem anyuékhoz, jó, hát volt majdnem dél, mire odaértem, és szülinapoztunk. Nagyon-nagyon jó volt. Egyrészt jó volt a családommal lenni, másrészt nagyon finom ebédet főztek a szüleim (görög gyümölcslevest, ananászos csirkemellet - surprise, surprise, minden ünnepemre azt szoktam kérni -, főtt csokitortát a dédnagymamám receptje alapján). Gyönyörű dolgokat kaptam, rengeteget dolgozott mindenki a kedvemért. Kata varrt nekem egy gondevőt, akinek cipzárral záródik a szája, és ha beledobom vagy -suttogom a gondomat este, akkor reggelre eltünteti. Már az ötlet is annyira jó, és annyira szép is lett, nagyon örülök neki. Anyuéktól meg... Anyu horgolt nekem egy napernyőt. Szóval hogy horgolt. Egy napernyőt. A kezével. Rengeteg munkával. És csodaszép lett, fotózkodtunk is vele, mindjárt mutatok képet :) Ezen kívül kaptam egy csomó fülbevalót is, mert még mindig bánkódom néha azok miatt, amik januárban megszöktek tőlem. A ma kapottak nagy részét anyu fűzte gyöngyből, és nagyon-nagyon szépek, egy másik részét meg nem ő fűzte, viszont az egyik hintalovas, a másik meg tündéres. És még csokim, Lázár Ervin-életrajzom és egy csokor tulipánom is lett. És az is jó volt, hogy anyu mesélt a születésemről meg az első napjaimról. Nagyon szeretem azt a történetet, amikor a nagypapám meglátogatott minket a kórházban, és anyu mondta, hogy az orrom tiszta apámé, mire a nagyapám rávágta, örüljön, hogy nem az övét örököltem, hogy néznék ki olyan orral. Ebben az az aranyos, hogy ez a nagypapám anyu nevelőapja volt :)

Annyi ember köszöntött fel, hogy egészen megdöbbentem. A lakótársam mondjuk nem, ő azt írta meg, hogy felmondta a lakást, mert nem tudja tovább fizetni a lakbért, és május végén ki kell költöznünk. (Később amúgy észrevette, hogy születésnapom van, és írta, hogy hát bocs, hogy ezt pont ma.) Sajnálom, mert szeretem ezt a lakást és környéket, nem tudom, mennyire lesz könnyű hasonlóan jót találni. Szívem szerint átvenném a szerződést, de nem tudom, ez mennyire kivitelezhető, mennyire érné meg, és mennyire akarok azon stresszelni, hogy találok-e lakótársat, és a lakótárs fog-e fizetni. Azt viszont már most tudom, hogy ha másik szobába költözöm, akkor csak olcsóbba megyek.

Szóval így vagyok most. Nagyon-nagyon örülök, nagyon jó szülinapom lett, de azért van bennem jó adag gyomorgörcs is a lakás meg a hétfői munka miatt. (Majd szurkoljatok hétfőn-kedden, jó?)

 

A napernyő. Annyira szép, de annyira...

 

Ezeket a fülbevalókat anyu csinálta

 

:)

 

Elfújtam, kívántam.

 

A gondevő, aki az éjjeliszekrényen fog lakni.