Mindjárt lesz megint életem
Megvolt az utolsó napunk a tanfolyamon. Szerdán meg tegnap mindenki megtartotta az utolsó óráját, jó sokat dicsértük egymást, az én órámmal kapcsolatban több kritikai észrevétele is volt az oktatónak, de végül is azért "clearly meets" minősítést adott rá. Ma már csak egy órát voltunk bent 10-től 11-ig, volt Oscar-díj átadás, portfóliók rendezgetése, ilyenek. Mivel karácsony van, holnaptól zárva az épület, így aztán nem lehet úgy csinálni, ahogy szokták, miszerint hétfőn adják ki a nem hivatalos eredményt, ezért 2-re vissza lehetett menni a levélkéért.
11-kor elmentünk sütizni az Erzsébet híd budai hídfőjéhez, ahol egy rém drága cukrászdában ittam egy forró csokit, ami olyan édes volt, hogy alig csúszott le. A sütik állítólag finomak voltak, de én itthon nem eszem 7-800 forintért egy szelet sütit, szóval max. elhihetem, amit a többiek mondtak. (Elhiszem.) Utána kettéváltunk, a társaság fele felment a Gellért-hegyre, a másik fele (ebben voltam én is) meg a Várba. Kicsit sétáltunk, aztán az egyik srácnak mondtam, hogy tök gáz, hogy nem adunk semmit az oktatóknak, mondta, ő is ezt mondogatja napok óta a többieknek. Erre ketten meggyőztük a másik két srácot, aki velünk volt, hogy menjünk be a Mammutba, és vegyünk nekik valamit. Tök szép Stühmer bonbont kaptak, azon kívül pezsgősüvegbe töltött B! energiaitalt, plusz egy-egy szép képeslapot, amire írtunk kedves üzenetet, és mindenki odakanyarintotta a nevét. (Aki nem volt ott, azét odahamisítottuk.)
Már 2 előtt kezünkbe nyomták a levelet a recepción, és képzeljétek, Pass B-t kaptam. Cukik voltak, többen mondták, hogy ők arra számítottak, Pass A-t kapok, de nekem azért ilyen gondolataim nem voltak. A félidős értékelésen azt mondta a nő, Passra állok, de ha az utolsó három órán jelentős fejlődést mutatok abban, amit kritizálnak, akkor még lehet B vagy A. Én már akkor is úgy értelmeztem, hogy akkor lehet B. A részmunkaidős tanfolyamot végzők azt mondták, nekik mi vagyunk a negyedik tanfolyam, amibe belelátnak a három hónap alatt, és az előző három társaságból senki sem kapott A-t, és csak páran B-t. Szóval az a lényeg, hogy bár vigasztalni kezdtek, hogy A-t milyen kevesen kapnak, és milyen király a B, én tökre örülök annak, amit kaptam. A felvételi beszélgetésen annyira sulykolták, hogy tökre nem lehetséges A-t kapni a tanfolyamon, és a B sem gyakori, hogy úgy voltam vele, a célom a Pass, aztán ha annál jobbat kapok, az már csak a hab a tortán.
Most még takarítani kell, bár semmi kedvem, meg erőm sem sok, aztán holnap délelőtt sütünk Blankával, aztán délután esemény. Az eseményhez hónapokig tartó folyamat vezetett, de nem meséltem itt róla semmit, mert amíg semmi biztosat nem tudni, addig minek. Majd eredménytől függően meglátjuk, holnap (vagy a napokban) mesélek-e. És jó hír: néhány napon belül végre tudok válaszolni azoknak, akiket levelezési szempontból elhanyagoltam az utóbbi hónapban. Ne haragudjatok rám!
Hoztam képeket a rém drága cukrászdáról meg a ködösAlbionról Budapestről.
11-kor elmentünk sütizni az Erzsébet híd budai hídfőjéhez, ahol egy rém drága cukrászdában ittam egy forró csokit, ami olyan édes volt, hogy alig csúszott le. A sütik állítólag finomak voltak, de én itthon nem eszem 7-800 forintért egy szelet sütit, szóval max. elhihetem, amit a többiek mondtak. (Elhiszem.) Utána kettéváltunk, a társaság fele felment a Gellért-hegyre, a másik fele (ebben voltam én is) meg a Várba. Kicsit sétáltunk, aztán az egyik srácnak mondtam, hogy tök gáz, hogy nem adunk semmit az oktatóknak, mondta, ő is ezt mondogatja napok óta a többieknek. Erre ketten meggyőztük a másik két srácot, aki velünk volt, hogy menjünk be a Mammutba, és vegyünk nekik valamit. Tök szép Stühmer bonbont kaptak, azon kívül pezsgősüvegbe töltött B! energiaitalt, plusz egy-egy szép képeslapot, amire írtunk kedves üzenetet, és mindenki odakanyarintotta a nevét. (Aki nem volt ott, azét odahamisítottuk.)
Már 2 előtt kezünkbe nyomták a levelet a recepción, és képzeljétek, Pass B-t kaptam. Cukik voltak, többen mondták, hogy ők arra számítottak, Pass A-t kapok, de nekem azért ilyen gondolataim nem voltak. A félidős értékelésen azt mondta a nő, Passra állok, de ha az utolsó három órán jelentős fejlődést mutatok abban, amit kritizálnak, akkor még lehet B vagy A. Én már akkor is úgy értelmeztem, hogy akkor lehet B. A részmunkaidős tanfolyamot végzők azt mondták, nekik mi vagyunk a negyedik tanfolyam, amibe belelátnak a három hónap alatt, és az előző három társaságból senki sem kapott A-t, és csak páran B-t. Szóval az a lényeg, hogy bár vigasztalni kezdtek, hogy A-t milyen kevesen kapnak, és milyen király a B, én tökre örülök annak, amit kaptam. A felvételi beszélgetésen annyira sulykolták, hogy tökre nem lehetséges A-t kapni a tanfolyamon, és a B sem gyakori, hogy úgy voltam vele, a célom a Pass, aztán ha annál jobbat kapok, az már csak a hab a tortán.
Most még takarítani kell, bár semmi kedvem, meg erőm sem sok, aztán holnap délelőtt sütünk Blankával, aztán délután esemény. Az eseményhez hónapokig tartó folyamat vezetett, de nem meséltem itt róla semmit, mert amíg semmi biztosat nem tudni, addig minek. Majd eredménytől függően meglátjuk, holnap (vagy a napokban) mesélek-e. És jó hír: néhány napon belül végre tudok válaszolni azoknak, akiket levelezési szempontból elhanyagoltam az utóbbi hónapban. Ne haragudjatok rám!
Hoztam képeket a rém drága cukrászdáról meg a ködös
Gratulálok itt is :)
VálaszTörlésKöszönöm :)
Törlés