Önmotiválás

Ma megint nagyon rám jött, hogy ne már, hogy két hónapra haza kell menni. Így aztán felírtam gyorsan egy jegyzetlap tetejére, hogy két hónap otthon, majd pontokba szedtem, mennyi csodálatos dolog fog velem történni ez idő alatt. És mindjárt sokkal jobb lett. Például járhatok Kriszhez két hónapig (jó, másfélig, karácsony és szilveszter között még sosem volt óra), fitneszbalettre, ami annyira tetszett, amikor kipróbáltam, pilatesre Enikőhöz, sőt még a repkedős jógát is kipróbálhatom, amire Andi barátnőim járnak. Na meg korizhatok a Városligetben. (Még gondolkodom, hogyan fogom kivitelezni, hogy kijöjjön velem a kori ide is, amikor jövök Bécsbe Sophie-hoz, mert szeretnék csúszkálni a Rathaus előtt. Vagy hát biztos lehet korit bérelni... Hmm.) Megyek étterembe, múzeumba (többe is), moziba, Cserpesbe. Ebbe persze belekalkuláltam, hogy egy rahedli óratervet meg beadandót is meg kell majd írni, de egyetem alatt is elég sokat jöttem-mentem, és mindig belefértek a kötelezők is (elsősorban azok, nyilván).

Rihanna - Towards the Sun (Home)

Ráadásul végre beszéltem Nevenával, és bár nem lett nagyon vidám, azt mondta, tök érthető, hogy meg akarom csinálni ezt a kurzust, és simán mehet a Zwischenmiete, csak én találjak valakit magam helyett - ez meg alap, eszembe sem jutott volna, hogy ő szánjon erre időt és energiát. Most már csak meg kell írnom egy tök jó hirdetést magyarul, németül és angolul, és kitenni magyar csoportokba, nemzetköziekbe meg hirdetőoldalakra. Kiderült, hogy Nevena is csinált ilyet, amikor Budapesten töltött pár hónapot. És lehet, hogy ő is eljön Pestre, amikor lesz a Harry Potter buli!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai