Nagyon elég

Még amikor jött a pasi lakást nézni, megbeszéltük, hogy nem jelentheti be ide magát, Nevena el is magyarázta, hogy azért, mert fél, hogy ha 3 ember van ide bejelentve, abból neki baja lesz. Ezt már akkor sem értettem, mi baja lehetne, mert elolvastam a szerződést, amit a tulajjal kötött, abban benne van, hogy kiadhatja az egyik szobát, és mivel a szoba kétszemélyes, tényleg nem értem, mi történhetne akkor, ha az egyik szobában két hónapig két ember lakik, de mindegy. (Arra nem tér ki a szerződés, hogy egy szobában csak egy ember lakhat.) A pasi ezen körülmény ismeretében bólintott rá, hogy ez így neki megfelel, nem is kell bejelentett lakcím erre a két hónapra. Nagyszerű.

Erre ma ír nekem, hogy nem tudok-e ismerőst, aki őt bejelentené, mert ha munkát akar, akkor mégis baj lesz, ha nincs bejelentett lakcíme. Na, ez viszont már nem egyértelműen legális, nem szeretnék ilyenben részt venni, meg ha akarnék, akkor se tudnék, mert nincs olyan ismerősöm, akitől ilyet akarnék/tudnék kérni. Akkor remek ötlete támadt: jelentkezzek ki erre a két hónapra, ő meg bejelentkezik. Örültem, mint majom a farkának, mert akkor meg én kerülhetek bajba, ha otthonról munkát akarok keresni, és nincs itt bejelentett lakcímem, viszont most már csak 3 napom van Bécsben, nem tudok azzal foglalkozni, hogy új lakót keressek, ha a pasi visszamondja a lakást. Meg jobban is járok, mert nekem meg letelepedési kell, de nincs munkám, és az úgy eléggé bonyolult, ráadásul ha meg is kapom, fizetni kell TB-t decemberre meg januárra, ami valami havi 180 euró, vagy mennyi.

Hazajöttem, mondtam a lakótársnak, hogy a pasinak mégis kell a lakcím, és akkor én arra gondoltam, kijelentkezem, a pasi be, aztán amikor visszajövök, a pasi elmegy és kijelentkezik, én meg vissza. Erre Nevena elsírta magát, hogy de neki ebből baja lesz, meg nekem is, mert csak úgy lehet kijelentkezni innen, ha megadok egy másik bécsi címet. Mondtam, persze, ha Bécsben maradok, de én nem maradok Bécsben, és ez nem hazugság, hanem én tényleg nem leszek itt ebben a két hónapban, másrészt meg neki ebből semmi baja nem lehet, mert benne áll a szerződésben, hogy kiadhatja a szobát, és nincs meghatározva, hány hónap a minimum, amit az ő albérlőjének laknia kell benne. És csak sírt, hogy jól van, akkor a pasi kap lakcímet, de én ki ne jelentkezzek, mert mindketten megszívjuk, és nem érti, minek erre a két hónapra a lakcím, meg minek mondta akkor, hogy oké, ha nem oké (ezt a legutolsó részt én sem értem, én sem szeretem, amikor utólag nekiállunk variálni). Mondtam neki, hogy én tényleg nagyon sajnálom, én nem akartam, hogy neki ezzel az egésszel bármi problémája legyen, mire mondta, hogy nem miattam sír, csak sok neki az iskola meg az egyéb probléma, és akkor még a szobával is megy a variálás. Úgyhogy most akkor nem fogok kijelentkezni, a pasi meg bejelentkezhet, aminek az lesz az eredménye, hogy egy csomó TB-t ki kell majd fizetnem úgy, hogy nem vagyok itt, viszont lesz lakcímem, amivel munkát keressek. Holnap reggel szépen elballagok az illetékes műintézménybe, aztán megérdeklődöm, mi a helyzet, mennyit kell perkálnom havonta, ha nincs munkám.

Az az érzésem, nagy élmény lesz visszajönni januárban. Nem tudom, Nevena miért éli meg ennyire rosszul, hogy elmegyek két hónapra, miért ekkora tragédia, hogy jön valaki más (ő vetette fel, hogy jöjjön, amikor még ki sem mondtam, hogy Zwischenmiete), pláne úgy, hogy egyszer már ő is volt külföldön pár hónapot azóta, hogy ide beköltözött, és akkor ugyanezt a megoldást találta. Semmi illegális nem történik, egy szót sem szólhatna a tulaj akkor sem, ha be lenne avatva, de hát nincs beavatva, azt se tudja, én itt lakom-e, soha nem találkoztunk még, neki Nevena fontos, vele intéz minden hivatalos ügyet. Én ezt az egészet nem értem, és tényleg nem tudom, hogy most akkor nekem szégyellnem kell-e magam, rosszat csináltam-e, vagy mi a franc történik most.


Megjegyzések

  1. Nem hiszem, hogy bármi miatt is magadat kellene okolnod. Nevenának valószínűleg tényleg az a baja, hogy túl sok minden összejött neki egyszerre, és még egy változás sok volt most neki. Van ilyen, nem tudsz vele mit csinálni. Én is ilyen típus vagyok,ha sok a stressz, teljesen irreleváns apróságok miatt is túlcsordul a pohár és kiborulok akár sírásig is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát jó, remélem, tényleg csak ennyi. Mármint az én szempontomból csak, neki nyilván nem lehet jó. Nem arról van szó, igyekeztem mutatni felé, hogy én tényleg sajnálom, hogy rossz neki, és szívesen megölelgettem volna, ha lennénk olyan viszonyban. Csak nekem is sok most a stressz, és meglettem volna e nélkül a jelenet nélkül.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai