Életjel
Van szobánk, mégpedig Sliema számomra kedvenc részén, de csak kedden költözhetünk be. A hostelből vasárnap el kellett jönni, azóta a régi házban vagyunk, ahol az előző máltai köröm alatt laktam, ma este meg költözünk egy San Gwann nevű településre, és ott is eltöltünk pár éjszakát.
Gergőnek két nap alatt lett munkája, ahol jól is érzi magát, csak baromi messze van innen. Szóval azért még keresgél. Én eddig mintegy negyven álláshirdetésre jelentkeztem, egyről írtak vissza annyit, hogy nem engem keresnek. Írtam a volt munkahelyemnek is, mert hát ez volt megbeszélve az ottani HR-essel, és ő mindjárt szervezett nekem interjút hétfőre. Sejtem, melyik csoportba fogok felvételizni, és bár hosszútávon nem ez lenne az álommunka, jól fizet, és pár hónapig tökéletesen jól tudnám ott érezni magamat. Kíváncsi leszek, hétfőig írnak-e még máshonnan. És persze izgulok, vajon felvesznek-e hétfőn. Nagyon jó lenne. Nagyon-nagyon. Ilyenekről álmodozom, hogy megtanulnék bazi korán kelni, és délelőtti műszakot csinálnék, mert akkor még ott van majdnem az egész nap, lehet menni festákra meg minden, csak meg kell tanulni délelőtti műszak után fordítani. Vagy az éjszakai műszak is vonz, az hét óra munka, de annyit fizet, mint a két nappalis, és akkor is ott van az egész nap, ha fél 8-tól 3-ig alszom. Meglátjuk, mi lesz. Kíváncsi vagyok. Szurkoljatok nekem!
Addig meg fordítok. Hétfőn kaptam új könyvet, amit keddre elolvastam, és tegnap már el is kezdtem fordítani. Persze nem haladtam vele annyit, amennyit akartam, de nagyon igyekszem nem lazsálni. Ha két-három hét alatt meg tudnám csinálni a nyersfordítást, az tökéletes lenne. És nem is lehetetlen, mert a könyv 265 oldalas, szóval napi 19 oldallal lehetne tartani a két hetet. Ez első nap meg is volt, ma nem hinném, hogy meglesz, mert össze kellett pakolnom a holminkat, meg ki kellett takarítani a vendégszobát, ahol laktunk, és délután még találkozom az itteni magyar kolleginámmal, aztán este költözünk... De azért ma is megvolt már 8 oldal, és még megpróbálok négyet kisajtolni magamból, mielőtt el kellene indulnom.
Gergőnek két nap alatt lett munkája, ahol jól is érzi magát, csak baromi messze van innen. Szóval azért még keresgél. Én eddig mintegy negyven álláshirdetésre jelentkeztem, egyről írtak vissza annyit, hogy nem engem keresnek. Írtam a volt munkahelyemnek is, mert hát ez volt megbeszélve az ottani HR-essel, és ő mindjárt szervezett nekem interjút hétfőre. Sejtem, melyik csoportba fogok felvételizni, és bár hosszútávon nem ez lenne az álommunka, jól fizet, és pár hónapig tökéletesen jól tudnám ott érezni magamat. Kíváncsi leszek, hétfőig írnak-e még máshonnan. És persze izgulok, vajon felvesznek-e hétfőn. Nagyon jó lenne. Nagyon-nagyon. Ilyenekről álmodozom, hogy megtanulnék bazi korán kelni, és délelőtti műszakot csinálnék, mert akkor még ott van majdnem az egész nap, lehet menni festákra meg minden, csak meg kell tanulni délelőtti műszak után fordítani. Vagy az éjszakai műszak is vonz, az hét óra munka, de annyit fizet, mint a két nappalis, és akkor is ott van az egész nap, ha fél 8-tól 3-ig alszom. Meglátjuk, mi lesz. Kíváncsi vagyok. Szurkoljatok nekem!
Addig meg fordítok. Hétfőn kaptam új könyvet, amit keddre elolvastam, és tegnap már el is kezdtem fordítani. Persze nem haladtam vele annyit, amennyit akartam, de nagyon igyekszem nem lazsálni. Ha két-három hét alatt meg tudnám csinálni a nyersfordítást, az tökéletes lenne. És nem is lehetetlen, mert a könyv 265 oldalas, szóval napi 19 oldallal lehetne tartani a két hetet. Ez első nap meg is volt, ma nem hinném, hogy meglesz, mert össze kellett pakolnom a holminkat, meg ki kellett takarítani a vendégszobát, ahol laktunk, és délután még találkozom az itteni magyar kolleginámmal, aztán este költözünk... De azért ma is megvolt már 8 oldal, és még megpróbálok négyet kisajtolni magamból, mielőtt el kellene indulnom.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése