A világ legnehezebb nyelve mégsem a magyar, hanem...

A Facebook minden francia, svéd, német, stb. nyelvű szövegnél megkérdezi, akarom-e, hogy lefordítsa. Svédnél meg franciánál szoktam akarni, ha éppen érdekel, adott anyanyelvű vagy nyelvterületen élő ismerősöm mit mond. Csak egyet nem ajánl fel soha: a máltai kiírások és hozzászólások lefordítását. Ezt csak úgy tudom értelmezni, hogy a máltai nyelv annyira nehéz, hogy meg sem próbálkozik vele, úgyis beletörne a bicskája.

Amúgy a szupermarketben árulnak mindenféle népszerű mesekönyvet máltaiul. Sok kép, óriási betűk. Még nem sikerült kideríteni, mennyibe kerülnek, de az lesz a vége, hogy hirtelen megveszem valamelyiket. A Péter és a farkasból pl. sikerült megértenek egy mondatot az első oldalon, tök büszke voltam magamra. A könyvön kívül két szuvenír fog örökké emlékeztetni a Máltán eltöltött hónapokra: lesz egy olyan bögrém, amilyen a lakótársunknak, Stankónak van (rajta Ozirisz szeme szép színesben, a fülén meg egy I <3 Malta felirat), valamint lesz egy olyan gyűrűm, amit még szeptemberben láttam Gozón, csak nem volt annyi eszem, hogy azonnal lecsapjak rá 20 euróért (a máltai kereszt díszíti, de nagyon kicsiben, nagyon ízlésesen - vissza kell menni Gozo fővárosba, Rabatba, vagy brit nevén Victoriába.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai