Napi mindenféle

Megjelenik egy cikk egy cukrászdáról, ami alapján felkelti az érdeklődésemet a hely. A sütik izgalmasak, a tálalás nagyon ötletes. Végignézem a képgalériát, és akkor látom, hogy egy szelet süti 700-800 Ft között van, és nem ám azért, mert kétszer-háromszor akkora, mint fele- vagy harmadannyiba kerülő társai. Ezzel el is dől, hogy ide sem megyek.

A pénteki kettlebell után még ma is izomlázam van. Nagyon komoly. Ha heti kétszer járnék, az mekkora lenne, micsoda eredményeket látnék magamon! Bár biztos akkor is kiderülne, hogy tilos csokit enni, mert a csoki üti az eredményeket, márpedig csoki kell. Ördögi kör.

Elkezdtem nagyüzemben szállást és munkát keresni Máltán. Eddig vártam, hogy majd visszaír a volt főnököm, de nem írt, és most, hogy már mondhatom, jövő héten megyek, talán nem hajtanak el a francba élből. Lakás esetében de, úgyhogy foglaltam is szobát abban a hostelben, ahol tavaly is laktam az első héten, de a munka esetében még lehet, hogy azt mondják, oké, akkor beírnak interjúra az érkezés napjára, vagy ilyesmi. Elsősorban nyelviskolában szeretnék dolgozni, akkor is, ha nem lehetek tanár. Helyette szívesen adminisztrálnék vagy szerveznék szabadidős programokat a külföldi diákoknak. Tegnap találtam hat álláshirdetést, ma frissítem az önéletrajzomat, megírom a motivációs levelemet, és beadom a pályázataimat. Aztán reménykedem.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai