Hírek a nagyvilágból

Málta
Elöljáróban:
1. Nem megszokott, hogy Máltán flamingók töltsék az idejüket.
2. Máltán nagy divatja van a madarak lődözésének, tekintet nélkül méretre, fajtára, védettségre, lesz is jövő héten népszavazás arról, legalább a tavaszi, fészekrakási időszakban legyen-e tilos madarakat öldösni. (Nem azért csinálják, mert aztán megeszik a nyomorult állatot. Ez szerintük sport. Amikor hosszában végiggyalogoltuk a szigetet, több helyen láttunk lelőtt énekesmadarat, öklömnyi méretű sem volt a többsége - össze sem szedték őket, egyszerűen ez a hobbija néhány szerintem nagyon furcsa embernek, hogy védtelen állatokra lő.)

Maga a hír:
Málta északi partjainál megjelent egy flamingó, mire rendőröket küldtek a helyszínre, hogy vigyázzanak rá, ki ne lője valami barom. Azért az valahol szomorú, hogy testőröket kell biztosítani neki, ha azt szeretnék, hogy életben maradjon.

Anglia
A District Line egyik metrókocsijában egy brit nő nekiesett két külföldi férfinak, akik az anyanyelvükön beszéltek, ami nem az angol. Ordított velük, hogy neki elege van ebből, hogy az ő vonatán nem angolul beszélnek, és bezzeg amikor lakás kell meg munka, akkor hirtelen megtanulnak angolul. Két eset van. Ha a két srác a saját anyanyelvén a nőről beszélt, és a nő ezen akadt ki, akkor igaza van, mert paraszt dolog a saját nyelvünkön valaki másról beszélgetni, aki ezt a nyelvet nem érti, ha az illető is ott van. Ha viszont a két srác a saját anyanyelvén beszélgetett bármi másról, akkor a nő elmehet a fenébe. Más nyelvű társaságban nem illik a saját nyelvünkön beszélni, de a metrón utazó, számunkra idegen emberek nem minősülnek társaságnak, és senkinek sincs joga elvárni, hogy két külföldi nyilvánosan csak angolul kommunikálhasson egymással. Akkor megérkezünk valami egészen más országba, ami nem Anglia. Biztos furcsa élmény egyébként britként utazni a metrón, és csak külföldieket látni-hallani, és ez a District Line-nak egyes szakaszain fokozottan igaz (ezt azért tudom, mert két éve egy olyan hostelben laktunk Danival, amit a District Line-nal lehetett elérni, eléggé távol esett a központtól, és tényleg elég kevés brit utazott és lakott a környéken), de ez nem ok arra, hogy agresszívan nekiessen tök idegen embereknek. Az egyik hozzászólás is elgondolkodtató volt: fordult a kocka, az egykori gyarmatosítók a pokolban. Hmm.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai