Szombat

Mármint e hét szombat. Ma. Vagy most már tegnap.

Úgy kezdődött, hogy durván elaludtam. Pedig beállítottam az ébresztőt, és az szokott is csörögni, szóval biztos most is csörgött. Mivel elaludtam, anyuék nem vártak meg, hanem elmentek Katáékhoz, én meg mentem utánuk vonattal. Ott jól éreztem magamat, hiányzott már a család, régen láttam a gyerekeket, cukik voltak, meséltek mindenfélét, örültek nekem. Volt finom ebéd, aztán UNO-ztunk a fiúkkal meg anyuval, mégpedig a Verdák-féle kiadással.

Este aztán találkoztam Danival, beültünk a Cserpesbe, beszélgettünk egy kicsit, és holnap még folytatjuk, mert megyünk a fagyikiállításra meg a Cirkuszba. 8-ra értem haza, akkorra jött Réka, és vele is beszélgettünk egy nagyot. Legközelebb megnézzük A muzsika hangját is, mert pár napja volt 50 éve, hogy bemutatták a filmet, és mindkettőnknek meghatározó gyerekkori élményt jelentett.

Gondolkodtam, miket csináljak jövő héten, és kitaláltam, hogy kétszer is megyek moziba. Kedden, edzés előtt megnézem a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant, szerdán meg a Liza, a rókatündért. Időtlen idők óta nem voltam moziban, nagyon vágyom már rá, és ez a két film nagyon érdekel. Meg persze szeretném majd a Kódjátszma és A mindenség elmélete, de ezeket majd a következő hétre hagyom. Juj, végre megint mozi, de jó lesz!

Aztán munkához kell látni, minél előbb, annál jobb. Csinálni kell a doktorit. Holnap, a Cirkusz után akarok nekilátni. Két könyvről kéne még írnom, aztán rittyenteni egy elméleti alapozást, majd az összes témába vágó írásból összegyúrni egy gyakorlati részt, és akkor leszek készen. Tök egyszerűnek hangzik, nem? Hmm.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai