Sophie Budapesten

Sophie, aki svéd, és akit Máltán ismertem meg, nagyon sokat utazik, rendszeresen elmegy három-négy napra felfedezni egy-egy európai várost. Másik kontinensen még nem járt, mert tűfóbiája van, és nem meri megkockáztatni a mindenféle védőoltást. Ezen a héten Budapest került sorra, és ha már így alakult, mondtam neki, hogy lakhat nálam, van egy kanapém, azt szívesen odaadom neki erre a pár napra.

Kedden jött, szombaton ment. Az első két napon 15-15 km-t sétáltunk, a harmadikon 10 km jött össze. Szerdán kihajókáztunk a Margitszigetre, aztán megnéztük Gül Baba türbéjét, majd a Várat, aztán a Nagykörúton hazavillamosoztunk. Csütörtökön kirándultunk, de a Hűvösvölgytől végül csak a Szépjuhásznéig jutottunk a Normafa helyett, mert Sophie asztmás (amit nekem korábban nem említett), és nem vitte magával a kirándulásra az asztmagyógyszerét, ami nem bizonyult jó ötletnek. Nem volt rohama vagy ilyesmi, hála az égnek, csak sokszor le kellett ülnie pihenni, és kicsit nehézkesen kapott levegőt, ezért javasoltam neki, hogy az első buszmegállónál szálljunk fel a buszra. Így is tettünk, és inkább körbesétáltuk a Hősök terét meg a Városligetet, aztán megnéztük a Vásárcsarnokot is, ami tök jó, nem is értem, miért utálok piacra járni. (De, a tömeget utálom nagyon, ami hétvégén kialakul.) Ezen az estén én elmentem edzeni (persze már jó előre, még az utazása előtt megkérdeztem, mit szólna ehhez, azt mondta, mindenképpen menjek, ne hagyjam ki azért, mert ő itt van), Sophie meg itthon olvasta az egyik könyvemet, egy tinilányoknak szóló krimit (két este alatt be is fejezte, az alapján, amit mondott, szerintem három, max. három és fél csillagot adna neki a Molyon). Pénteken délelőtt ügyeket intéztünk, mert muszáj volt (számlákat kellett befizetni, plusz azért Sophie is szeretett volna küldeni haza képeslapot), aztán tanítottam egyet Skype-on, mialatt Sophie ejtőzött. Utána elmentünk a Bazilikához, még pont be is jutottunk, igaz, a Szent Jobbot már nem láttuk, az a kápolna már bezárt addigra. Ezek után sétáltunk még egy nagyot a belvárosban (Lánchíd - cipők - József Attila - Parlament - Columbo), majd elballagtunk a Westendbe, ahol Sophie beszerzett egy csomó magyar csokit meg egyéb kaja jellegű dolgot, aztán itthon ejtőztünk. Szombaton a Cserpesben reggeliztünk, aztán vettünk kürtőskalácsot Sophie-nak, aztán kimentünk a reptérre.

Sophie azt mondta, Budapest jobban tetszett neki, mint Berlin (ott egy hónapja volt), és szívesen visszajönne, mert gyönyörű a város, és nagyon tetszik neki, hogy ilyen komoly történelme és kultúrája van. Úgy néz ki, jól érezte magát, aminek nagyon örülök.
































Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai