Mázli

Egyik máltai ismerősöm provokatív beszédet tervezett mondani arról, milyen élmény egy keresztény és egy muzulmán szülő gyerekeként kevert kultúrában felnőni, eleinte muzulmánnak, később kereszténynek, még később ateistának lenni. Meg arról, szerinte miért nincs isten. Se keresztény, se muzulmán, se semmilyen. Engem előbbi rész érdekelt volna jobban, egy darabig gondolkodtam is rajta, hogy odaröppenek az előadására áprilisban. Nagy szerencse, hogy nem vettem rá magamat. Pár napja megjelent róla meg a beszédről egy csapnivaló cikk, aminek a pasi szerint igazságtartalma sem volt túl sok, arra hegyezték ki, hogy sértegetni fogja vallásukban Málta lakosait, akik köztudottan nagyon mélyen vallásosak. Ki is tört a botrány a neten, mindennek lehordták a pasit. Erre ő azt reagálta, hogy lefújta az egészet. Nem lesz beszéd. Majd leírja, amit elmondott volna, és kiadja könyv formájában. Kicsit úgy is érzem, hogy vihar a biliben, valamint van benne egy jó adag mártírkodás is, és teljesen felesleges így túlreagálni a dolgot. Szeret provokatív lenni, tudja, hogy megosztó személy, és most sem történt más, mint hogy megosztotta az embereket.

Azt hiszem, elég rosszul érintene engem ez a döntés, ha vettem volna egy retúr repjegyet Máltára.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai