Charlie

Én úgy emlékszem, azt tanultuk töriből, hogy a szólásszabadság azt jelenti, mindenki mindenről és mindenkiről elmondhatja a véleményét, de vállalja, hogy esetleg valaki, aki sértve érzi magát, a bíróság elé citálja.

Ha engem sért az, ami egy újságban megjelenik, nem fogom nézegetni azt az újságot. Van ilyen otthon több is, szerintem ocsmány módon írnak dolgokról és emberekről, a gyomrom kifordul tőlük, ezért nem veszem meg a lapot, és nem kattintok a weblapjukra sem, mert nem akarom kitenni magam ennek. A Charlie Hebdót sem vásárolnám, ha árulnák abban az országban, ahol én élek, mert br ocsmánynak nem tartom, de tény, hogy elég ízléstelen poénok is besikerülnek. Igaz, egységesen mindenki kárára, tehát nemcsak Mohamed prófétát használták fel karikatúrához, hanem Istent és Jézust is (és ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak ez a két vallás létezik, de nem kezdek kutatómunkába, hogy pl. Buddha is szerepelt-e valamelyik rajzukon, és így tovább). Ez egy ilyen műfaj, van, akinek nem (mindig) jön be.

Lehet úgy is reagálni arra, ha sértve érzem magam, és valamiért nem megoldás, hogy nem nézek oda, hogy beperelem az újságot. Vagy szintén nyilvánosan elmondom, hogy szerintem meg ők parasztok és nincs igazuk, mert az meg az én véleményem.

Úgy viszont nem lehet reagálni, hogy odamegyek és halomra gyilkolom az újság munkatársait. És nagyon ijesztő, mennyi ember mondja, hogy hát, igen, nem kellett volna az iszlámon gúnyolódni, lehetett sejteni, hogy ez lesz, kiprovokálták, így jártak, stb., sőt egyesek szerint konkrétan megérdemelték. Nagyon ijesztő. Sőt még olyat is írt egy ismerősöm ismerőse, hogy ha valaki azt meri neki mondani, hogy sajnálnia kéne ezt a 12 embert (akiknek amúgy nem mindegyike volt az újság munkatársa), azt azonnal törli az ismerősei közül. (Ha az ismerősöm lenne, már töröltem volna, ne neki kelljen fáradnia.)

Szerintem tekintsük meg az alábbi karikatúrát, ami a támadás emlékére készült, és bár nem ez terjed futótűzként a neten, nekem ez tetszik a legjobban, mert nagyon szépen összefoglalja, mi a nagyon-nagyon nagy baj ezzel a történettel, már azon túl, hogy emberek haltak meg, és miért mondják, hogy semmi sem lesz már olyan ezután, mint ezelőtt volt.

Ő rajzolt előbb

Megjegyzések

  1. ha én lennék a prófétájuk/Istenük/akármilyük, nagyon szomorú lennék, hogy így félreértettek.

    ahányszor eszembe jut ez a történet, meg hogy mennyi hasonló történik nap mint nap (csak azokat nem kapják így fel, mert nem Párizsban történnek), igazán szeretnék kizárólag állatokkal élni egy bolygón. :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szomorú, tényleg... Van is egy karikatúra a történet kapcsán, ahol Mohamed fogja a fejét, hogy de hülyék vagytok ti, srácok.

      Jobb is nem gondolni rá, mennyi ilyen történik minden nap világszerte, és az is nyomasztó, milyen napja volt ma Franciaországnak...

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai