Versbotrány

Először ezen a versen forrt fel többek agya:


Lackfi János: Véletlen

csomizom a ruciba
a habtestem
tinibugyi gumija
bemélyedten

kukisali parival
az étrendem
szoli moci tekila
az én trendem

koviubi pörivel
a kedvencem
lekipali csokival
jaj vétkeztem

fusizik a fatim is
a műhelyben
vegyigyümi üviben
a sparhelten

depizik a szaniban
a mutterchen
dobi cigi dugiba
a farzsebben

könyi szivi nehari
ha tévedtem
lityi-lötyi pasival
azt végleg nem

vidikazi zacsiban
a víkendem
csörizi a telimet
a véletlen


Merthogy bekerült egy irodalom tankönyvbe. Nekem is van olyan ismerősöm, aki felháborodva írta, hogy ő ugyan iskolába sem engedi a gyerekét, ha ilyeneket kell tanulnia, mert ez fertő, ez iszonyú, úristen. És nem sikerült észrevenni, hogy ez egy paródia. Hogy ez a vers kifigurázza azokat, akik képtelenek már máshogy beszélni, csak ilyenek jönnek ki a szájukon, hogy koviubi meg pöri. Ezek főként a tinik, így külön jó helyen van az a vers abban a tankönyvben. Görbe tükör, az sosem árt. De ráadásul az hozzá a feladat, hogy nézzük meg, milyen jelenséget mutat be ez a vers. Számomra ijesztő, hogy emberek ennyire képtelenek gondolkodni.

Ez az érzés ébredt bennem ettől:

I don't want to live on this planet anymore.


De van még ennél lejjebb.

Merthogy Varró Danitól is bekerült egy vers egy irodalom tankönyvbe. Ez:


Hat jó játék kisbabáknak

Jó játék a cicafarok,
szélte pont egy babamarok.
Én húztam meg, mit akarok?
Jó játék a cicafarok.

Jó játék a mobilteló,
fogalmam sincs, mire való.
Lenyálazom, aztán heló,
jó játék a mobilteló.

Jó játék a laptopkábel,
főleg, ha még nem lopták el.
Négy fogaddal hipp-hopp rágd el,
jó játék a laptopkábel.

Jó játék a lapát,
azzal ütjük apát.
Orrot, fület lapít,
jó játék a lapát.

Jó játék a verseskötet,
van rajta egy teljes köpet.
Átnyálaztam, még egy jöhet,
jó játék a verseskötet.

Jó játék a konektor,
én jöttem rá magamtól.
Beledugom, hol egy toll?
Jó játék a konektor.

És akkor megint felhabzott, aminek fel kell haboznia, és jöttek ilyen kommentek, hogy Varró Dani egy pszichopata, menjen pszichiáterhez, sőt történjenek meg ezek a dolgok az ő gyerekeivel, aztán majd meglátjuk, még mindig jó játéknak tartja-e. Jézusom. Irónia? Humor? Ezek a szavak mondanak még valakinek valamit? Tényleg ennyi funkcionális analfabéta él ebben az országban? (Vagy hát abban az országban, na. De biztos itt is.) Ez engem elszomorít. Úgy érzem tőle, hogy végtelenül reménytelen minden. Szerencsére van, aki nem elszomorodott, hanem írt egy tök jó válaszverset, íme:

Konok Péter: Varró Dani margójára

Az áll itt egy gyerekversben,
hogy legjobb a gyerek nyersen.
Ízletesebb, mint a nyárson,
az áll itt egy gyerekversben.

Háborog sok kommentelő:
ez a kis vers de leverő!
Sokkal jobb a vesevelő,
háborog sok kommentelő.

Versben legyen isten-haza,
mert különben kutyafasza!
Felháborítóan laza;
versben legyen isten-haza!

Mert a vers az felelősség,
zaj, csata és vérfelhős ég.
Közepén haragvó Isten:
ha ez nincsen, vers se nincsen!

Megjegyzések

  1. Nem hinném, hogy egy ötödikes (10 éves!) gyerek tudná, mi az az irónia, szerencsés esetben a humor már nem ismeretlen számára... szóval ez a vers szerintem sem tartozik egy irodalom tankönyvbe, József Attila és Szabó Lőrinc remekművei mellé... Vagy lehet, hogy a helyüket foglalta el Varró Dani versikéje??? Jajjj!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én nem hinném, hogy a helyüket foglalta el Varró Dani versikéje. Befért melléjük. Egyébként a gyereknek nem fontos magától rájönnie, mi az irónia, meg lehet neki tanítani, például irodalom órán. Én konkrétan emlékszem, hogy valamikor ötödik-hatodik olvastunk olyan szöveget, amiben iróniát lehetett felfedezni, elmondta a tanárnő, hogy az bizony irónia, definiáltuk, hogy az mi, és akkor onnantól a többség már magától felismerte. Komolyan nem értem, mi ezzel a baj. Ráadásul Varró Dani jó verseket ír.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai