Bevásárlókörút
Tegnapelőtt, amikor Blankával a Westendben ebédeltünk wrapet meg sült krumplit meg kólát a Nordseenél, láttam a(z?) H&M-ben nyári ruhákat. Alapvetően kicsit ódzkodom a nyári ruhák vásárlásától, mert nem vagyok vékony, és mindegyikben hasam van, de most meggyőztem magam, hogy feltehetőleg rajtam kívül senkit sem érdekel, milyen az alakom, és nálam lényegesen nagyobb hassal meg mindennel rendelkező lányok is hordanak nyári ruhákat, és tök csinosak is ezekben a ruhákban, akkor én miért ne tehetném meg. Nem mentünk be nézelődni, mert nem volt rá idő, de elhatároztam, hogy tegnap visszamegyek Budafok után.
Nyilván nem volt kedvem olyan messzire elzarándokolni, de szerencsére az Alleeban is van H&M, és én ott szállok át előtte egyik villamosról a másikra, szóval annyira lusta már csak nem lehetek, hogy oda ne menjek be. Bementem. Találtam is három nyári ruhát, ami nagyon tetszett, megfogtam a szokásos méretemet, végigálltam a negyed órás sort a próbafülkéknél (nem túlzok, pontosan negyed óra volt, néztem az órát), majd megállapítottam, hogy mindegyik ruha kicsi rám. Egyébként vicces módon egyik sem hasban, hanem mindegyik mellben. Mivel úgy éreztem, nincs erőm végigállni azt a sort még egyszer, hogy aztán a pénztárnál is beálljak egy ugyanakkora sorba, ezért megnéztem, mindhárom ruhából van-e olyan méret, ami saccra jó lesz rám, lefényképeztem őket, hogy ha mára elfelejteném, hogy néztek ki, meglegyenek, és erősen bíztam benne, hogy péntek délelőtt 11-kor mindenki dolgozni fog, nem a(z?) H&M-ben tobzódni.
Visszamentem ma 11-kor, a villamoson találkoztam tök jófej olasz turistákkal, segítettem nekik, és nagyon hálásak voltak, és a három ruha közül kettőből még volt a saccolt méretben. Fel is próbáltam őket (csak pár percet kellett várni), és megállapítottam, hogy kettőnél jól tippeltem, de a harmadiknál mégis meg kéne nézni még egyszer a saját méretemet, mert az eggyel nagyobb már furán néz ki, és érzésre is fura. Futottam még egy kört az üzletben meg a próbafülke előtt, és kiderült, hogy valóban jó a saját méretem, nem vág be sehol, nem szorít, nem csinál semmit, csak nem kell majd hozzá melltartó, és ennyi. Hú, nagyon boldog vagyok, hogy hosszú évek után végre találtam egyszerre három olyan nyári ruhát is, ami tetszik, és amit hordani fogok. Modellkedést nem vállalok, úgyhogy vállfán fényképeztem le őket.
Elég produktív napom volt, úgy érzem :)
Nyilván nem volt kedvem olyan messzire elzarándokolni, de szerencsére az Alleeban is van H&M, és én ott szállok át előtte egyik villamosról a másikra, szóval annyira lusta már csak nem lehetek, hogy oda ne menjek be. Bementem. Találtam is három nyári ruhát, ami nagyon tetszett, megfogtam a szokásos méretemet, végigálltam a negyed órás sort a próbafülkéknél (nem túlzok, pontosan negyed óra volt, néztem az órát), majd megállapítottam, hogy mindegyik ruha kicsi rám. Egyébként vicces módon egyik sem hasban, hanem mindegyik mellben. Mivel úgy éreztem, nincs erőm végigállni azt a sort még egyszer, hogy aztán a pénztárnál is beálljak egy ugyanakkora sorba, ezért megnéztem, mindhárom ruhából van-e olyan méret, ami saccra jó lesz rám, lefényképeztem őket, hogy ha mára elfelejteném, hogy néztek ki, meglegyenek, és erősen bíztam benne, hogy péntek délelőtt 11-kor mindenki dolgozni fog, nem a(z?) H&M-ben tobzódni.
Visszamentem ma 11-kor, a villamoson találkoztam tök jófej olasz turistákkal, segítettem nekik, és nagyon hálásak voltak, és a három ruha közül kettőből még volt a saccolt méretben. Fel is próbáltam őket (csak pár percet kellett várni), és megállapítottam, hogy kettőnél jól tippeltem, de a harmadiknál mégis meg kéne nézni még egyszer a saját méretemet, mert az eggyel nagyobb már furán néz ki, és érzésre is fura. Futottam még egy kört az üzletben meg a próbafülke előtt, és kiderült, hogy valóban jó a saját méretem, nem vág be sehol, nem szorít, nem csinál semmit, csak nem kell majd hozzá melltartó, és ennyi. Hú, nagyon boldog vagyok, hogy hosszú évek után végre találtam egyszerre három olyan nyári ruhát is, ami tetszik, és amit hordani fogok. Modellkedést nem vállalok, úgyhogy vállfán fényképeztem le őket.
Arra jutottam tegnap, hogy Málta előtt kelleni fog még egy szép szandál, egy túracipő (lehet hegyet mászni, de hogy a bakancsomat nem cipelem ki, az is tuti) meg egy teremcipő (amit most hordok edzésre, az lehet már vagy 4-5 éves, és elég gnóm már szegénykém, nem akarnám magammal vinni). Ma délután elmentem vásárolni, és csak úgy spontán benéztem a Hervisbe. Azt láttam, hogy összesen 12 ezer forintért lehetne tök jó túracipőm meg teremcipőm, de nem volt a lábamon zokni, úgyhogy elrohantam venni egy 200 forintos zoknit, majd vissza, felpróbáltam mindkét cipőt, és meg is vettem őket. Hú, úgy örülök :) Tudom, egy 5 ezres meg egy 7 ezres cipő jó eséllyel nem csúcskategória, de az elődeik is ebből az árkategóriából voltak, és szépen kibírtak 4-5 évet, úgyhogy bizakodó vagyok :)
 |
| Teremcipő |
 |
| Túracipő |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése