Eseménydús hétvége

- A pénteki egész napos (de tényleg: reggel 7-től este 7-ig szünet nélküli) rohanás után elmentem Dani szülinapi bulijára, amit a Dürer Kertben rendezett. Egészen meghatódtam, amikor kiderült számomra, hogy ez nem is hangos zenére ugrálós hely, hanem beülős, iszogatós, beszélgetős. Jól éreztem magam, Dani kedvéért még egy fröccsöt is megittam (elég rossz volt, mivel utálom a bort, ráadásul olyan fáradt voltam, hogy hosszúlépés helyett nagyfröccsöt sikerült kérni, de annyi baj legyen), amit ő már el is pletykált a szüleimnek, akik nem hitték el neki :D. Csak azt nem értem, miért divat mostanában ezeken az alternatív stílusú helyeken, hogy nincs rendes világítás. Itt is ez volt, aztán másnap a Moly szülinapján is. Nagyon rossz érzés ám félhomályban nézni a szememmel, és nem is hiszem, hogy jót tesz. De a lényeg, hogy a társaság jó volt, a hangulat jó volt, csak én voltam iszonyú fáradt, ezért 3/4 11-kor elindultam hazafelé.
The One with All the Feet
- Van Gogh 3D kiállítás anyuval. Nekem nagyon tetszett, anyunak közepesen. Digitálisan felújították a képeket, így a valóságban megfakult festmények úgy néznek ki, ahogy Van Gogh láthatta őket. Ezek talán a kedvenceim tőle:
Varjak a gabonamező felett
Csillagos éj

Facipő
Napraforgók
Van Gogh szobája Arles-ban


- Moly-szülinap. Az ötödik. Akkor voltam először moly, amikor a másodikat ünnepelték, de akkor még nem mertem egyedül odamenni egy csomó idegen közé, úgyhogy a harmadik bulin voltam először, aztán tavaly megint, idén ismét, és remélem, mostantól mindig, amíg csak szerveznek ilyet. Tavaly elég sok idő volt unatkozni, mert kicsit szétesett a társaság, idén viszont minden pillanat be volt osztva, így nagyon pörgött minden, és nagyon jól éreztem magam. Volt felolvasás (Kiss Judit Ágnes, Simon Márton, Dániel András), irodalmi kvíz (a csapatunk egy másik csapattal holtversenyben első helyezett lett, így mi választhattunk először tortát :D), tortaszépségverseny, tombola, tortaevés. 8-ig tartott a hivatalos program, és én akkor el is jöttem, mert fájt a fejem, és le akartam ülni egy fél órára, meg különben is kellett a cipőm, mert csizmában nem nagyon lehet...

Fogas Kert - legjobb dekoráció
Kísérleti tortaverseny - a nyertes: hátsó sor, balról a 2.

Kiss Judit Ágnes és Simon Márton

Dániel András
Imikém :) ❤





- ...salsa bulin táncolni. Mert a tánciskola ilyet szervezett. Amikor fél 10-kor odaértem, éppen West Coast Swing oktatás ment, de nem győzött meg az élmény, nem fogok járni. (Persze, az kéne még, hogy több táncot is tanuljak párhuzamosan!) Amikor megkezdődött a salsa buli, akkor egy csomó új figurát tanultunk, amik már nagyon látványosak, ilyeneket láttunk a Barridóban, amikor lementünk figyelni és tanulni :) Volt persze néhány poén is, pl. az enchufle con Superman, valamint az enchufle con Drakula (ez utóbbinál a fiúk szabadon beleharaphattak a partnernőjük nyakába, és volt, aki élt is a lehetőséggel - szerencsére nem engem ért a szerencse, azt hiszem, nem tudtam volna poénra venni). Sok új emberrel találkoztunk, rengetegen voltunk. Volt oktatás, rueda (körben táncolunk, és időnként párcsere van, azaz a fiúk egy lánnyal arrébb mennek), szabad tánc. Nagyon jól éreztem magam, csak kicsit ki voltam már ütve ennyi programtól és élménytől, úgyhogy 3/4 1-kor, amikor a csoportunkba járó egyik párocska elindult hazafelé, én is eljöttem (miután azt mondták, nem zavarja őket, ha kimegyek velük a villamosig - nem akartam egyedül sétálgatni a nyolcadik kerület mélyén, bár tény, hogy egy lelket sem láttunk a körútig, nemhogy gyanús alakot). Láttunk viszont nem túl jókedvű villamosvezetőt. Pontosabban hallottunk. "Engedd el az ajtót, te paraszt! Te büdös paraszt!" Hmm.

- Vasárnap délelőtt átmentem anyuékhoz, mert Kata-napot ünnepeltünk. Finom volt az ebéd, jók voltak a gyerekek, jó volt a hangulat, az ebéd utáni szieszta meg karácsonyi könyvek és katalógusok nézegetésével telt.

Torta a la apu
A híres szivárvány, ami minden délután jelentkezik anyuék hálószobájában :)
Művelődnek

Ebből a könyvből (Az ember őstörténete), amin szintén látszik a szivárvány

Bence és Matyi megnézegetik az anyukájuk ajándékait
- Elmentem a Praktikerbe, mert úgy éreztem, kell nekem a katalógusban látott, sütire író toll 1200 Ft-ért. Nos, a termék az utolsó szálig elfogyott, viszont vettem sima habzsákot, mert gondoltam, az is több, mint a semmi, azzal is megpróbálhatok mézeskalácsot díszíteni.

- Találkoztam Blankával. Beültünk a Cserpesbe, beszélgettünk egy órát, aztán még egy felet, amíg kisétáltunk a Kálvinra. Jól éreztük magunkat, jókat pletykálkodtunk meg elmélkedtünk a világról és annak rendjéről :)

- A Kálvinról hazafelé megnéztem az ottani karácsonyi vásárt. Mert most már minden bokorban van egy vásár, de komolyan. És megmenekültem: végre találtam normális, fekete sapkát (igaz, ezen is van egy strasszkő, de túlélem), sőt még norvég mintás, fekete-fehér kesztyűt is ❤ Még holnap szerzek egy fekete sálat, és akkor minden tökéletes lesz. Már alig várom!

- Itthon mostam, mosogattam, aztán megsütöttem az adventi koszorút. Bizony, mert idén is mézeskalácsból csináltam, mint három éve. Nem lettem jelentősen ügyesebb az elmúlt években, ez tény, és a hátam is majd beszakadt, de összességében elégedett vagyok a végeredménnyel, nem lehet panaszom magamra :)

Eredetileg nem akartam, hogy fejnek nézzen ki, de most már így alakult. A tálca négy szélén azok a csillagok meg a szívecske a tavalyi koszorúról származnak, én decoupage-oltam őket.

Szóval erre mondja valaki, hogy eseménytelen az életem!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai