Basszus...

Ha ennyire tudok aggódni valakiért, akit csak másfél hete ismerek, vajon nekem való móka a gyereknevelés?

Ezen töprengtem el így reggel, amikor már alig kaptam levegőt, annyira féltem, hogy mi lehet vele. Aztán nyilván kiderült, hogy nincs is vele semmi, illetve az van, amire még legelőször gondoltam, amikor még nem aggódtam, szóval él és virul, megvan minden testrésze, és a kapcsolatot is fel tudja (és akarja) venni velem.

Basszus...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai