Mélységes mély

Még nem tisztázott, ezt hogy fogom kibírni.

Az biztos, hogy nem segít sokat, amikor a kedves tanítvány fél órával előbb érkezik meg az órára, érted, FÉL órával, és még neki áll feljebb. Annyira elegem van belőlük, mindegyikből, amelyik képtelen időben érkezni, és engem valami cselédnek tekint, aki egész nap vigyázzállásban várja az ő érkezését, hogy be fogom vezetni az új rendszert: pontban annyi óra annyi perckor lehet bebocsátást nyerni a házba, amikorra hívtam. Előbb sikerült érkezni? Akkor álldogál az utcán. Nem érdekel, hogy tél van. Majd legfeljebb bemegy a közeli bizsuboltba, ha fázik. Elegem van. Utálom az egészet. Basszus, minek néztek ti engem?

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai