Az alsó szomszéd

tavaly után idén is felújítást végez, idén is szünnap nélkül folyik a munka, tehát hétfőtől vasárnapig. Nem mondhatnám, hogy hajnalban kezdik a zajongást, mert tegnap, tehát vasárnap 3/4 9-kor, ma meg 9-kor ébredtem fel rá, de mindkét nap fájt azért a szívem, mert fél 10-ig alhattam volna. Szurkolok nekik, hogy mielőbb a munka végére érjenek, bár az alapján, amit tegnap láttam náluk, amikor mentem el itthonról, és nyitva volt náluk az ajtó, igazából nem sok jóra számíthatok. Pedig én annyira szeretnék aludni. Az még megy ebben a hőségben.

UPDATE: Furcsa is volt, hogy ennyire szünet nélkül megy a fúrás-faragás. Amikor mentem le a postára csekkeket befizetni, fény derült az okra is: most már mindkét alattam lévő lakásban felújítanak. Yay me! Jó hír viszont, hogy délre befejezték a hangoskodást. Felmerül a kérdés, miért nem délben kezdték, amikor már amúgy sem akartam volna aludni, de hát mindenre nem kaphatok választ. Inkább örülök a kora délutáni csendnek.

Megjegyzések

  1. Virezma2013. augusztus 5. 22:42

    Ó, itt a kertvárosban szombaton reggel 7 órakor is megy a flex. I love flex. I love kertváros.

    VálaszTörlés
  2. Luca2013. augusztus 6. 0:19

    Vannak ilyen emlékeim nekem is még otthonról, csak azok a zajok valahogy kevésbé zavartak, mert messzebbről jöttek. De azért jó tud lenni egy flex hangja, ahogy belehasít a szombat reggeli csendbe, ezt aláírom :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Az utolsó hónapom

kezdődik itthon, aztán visszamegyek dolgozni, és feltehetőleg soha többet nem leszek már GYES-en. Ez némi szomorúsággal tölt el, meg rám is ijeszt, hogy az itthoni dolgokat most kell elrendezni, később talán már nem lesz időm munka mellett. Tomival úgy gondoltuk, két vagy három gyerekünk lesz. Ő viccesen szokta mondani, megnézzük, milyen a kettő, és, ha nagyon rosszak, akkor nem vállalunk harmadikat. Én gyerekkorom óta éreztem, hogy két lányom lesz, de lehetett volna szó harmadikról. Nem rosszak egyáltalán a hölgyek, de, ahogy mondani szoktam nekik, el lehet itt fáradni elég alaposan minden nap. Hiszti hiszti hátán, minden azonnal kell, a késleltetés gyakorlás alatt áll. Aztán vannak a remek ötletek, pl. ma, amikor fél kiló liszttel sikerült beteríteni a fél nappalit - oké, felsöpört utána a főkolompos, de engem eléggé lefárasztott a látvány, már csak azért is, mert sokszor elmondtam már, hogy nem főzhetnek játékból igazi hozzávalókkal az igazi fazékban. Szórakoztatás plusz házimunka,
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk