Akárki akármit mond,

nyáron egyedül lenni rossz. Mert ha nem lennék egyedül, a következőket lehetne csinálni:

- Kánikulai napokon a párommal lehetne strandolni.
- A párommal lehetne nyaralni.
- A párommal lehetne a Margitszigeten naplementét nézni, majd csak úgy ülni a sötétben.
- A párommal akár még kiülős helyekre is el lehetne menni.
- A párommal lehetne menni a Szigetre.
- Arról nem is beszélve, hogy a Vidámpark tematikus éjszakai programját is meg lehetne látogatni.

Így meg lehet itthon ülni egyedül, meg körbe lehet futni a Margitszigetet (35 perc alatt, mert teljesen lemerevedett mindkét lábam, alig bírtam hazajönni, nem tudom, mi van), meg felhasználatlan maradhat a Vidámpark-bérletem, meg mehetek egyedül a Szigetre. Hatalmas, tényleg.

Én nagyon próbálok türelmes lenni, de nagyon elegem van, és nagyon rossz, és nem tudom, hogyan tudnék változtatni. Az idő meg megy. Már augusztus van, mindjárt vége a nyárnak, és én egyedül töltöttem a nyarat. Óriási, igazán, nem is tudom, mivel érdemeltem ki. Azt az egyet remélem, hogy azért nem leszek örökre egyedül.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai