Nyár van, nyár

Még jó, hogy tegnap megbeszéltük az egyik tanítványommal, hogy mi nem hisztizünk a meleg miatt, hiszen a nyár már csak ilyen. Amikor ezt beszéltük, akkor még őszintén így is gondoltam. Lehet, hogy ma egy-két fokkal melegebb volt, mint tegnap, és ennyi elég ahhoz, hogy elinduljon a hiszti? Mert bennem elindult. Ma egész konkrétan a túlélésért küzdöttem. Fordítani majd most kezdek el, mert mostanra már tudok valamennyire koncentrálni. A mai angolórámra felkészülni kínszenvedés volt, annyira nem forogtak a kerekek. A nap folyamán megittam három liter vizet. Már rosszul vagyok a folyadék gondolatától is, mégis iszom a negyedik litert, plusz a fehérjeturmix, plusz a tea, és az benne a szomorú, hogy még mindig úgy érzem, mintha a kiszáradás szélén lennék. De holnap elmegyek úszni, és ettől azt várom, hogy kicsit könnyebben viselem majd a hőséget. Ja, és nem lesz nálam esernyő, így aztán el fogok ázni, ha elkap a zápor, és ezt már alig várom.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai