Törékeny az élet

Meg kicsit a lelki béke is.

Jöttem haza, és a kapualjban összefutottam a házban lakó idős nénivel, akivel szoktunk beszélgetni, meg felviszem a szatyrát, ha egyszerre érkezünk haza, ilyesmi. Talpig feketében, éveket öregedett arccal, összegörnyedt háttal jött kifelé a kapun. Ettől megtorpantam, és megkérdeztem, történt-e valami baj. Erre elsírta magát, átölelt, megsimogatta az arcomat, aztán nagyon nehezen, nagyon lassan, remegő hangon elmondta, hogy az egyik fiának a felesége 48 évesen meghalt. Ez annyira szörnyű :( A 48 az nagyon fiatal. Fiatalabb, mint anyu. Mondtam a néninek, hogy ha valamiben tudok segíteni, szóljon nyugodtan, de hát miben tudnék...

Felzaklatódtam, úgyhogy most kicsit szomorkás zenéket hallgatok, és próbálok nem arra gondolni, milyen lehet ez a nap a családnak. Meg a következő jó néhány.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai