Terry Pratchett: Mort

Csak a szokásos Terry Pratchett.


Két okból döntöttem úgy, hogy elolvasom. Egyrészt nagyon szeretem Pratchett könyveit, eddig csak egy gyengébbet olvastam, az is a legelső volt, amit életében írt (The Carpet People, vagy ilyesmi). Másrészt részt veszek egy molyos kihívásban (valójában több tucatban, csak ez az egyik a sok közül), aminek keretében el kell olvasni öt olyan könyvet, amit a születésem évében adtak ki először, és véletlenül pont 1987-ben jelent meg először a Mort.

A Halál úgy érzi, kicsit sok volt az élet, őt senki nem szereti, mindenki fél tőle, ezért szüksége van némi kikapcsolódásra. A munkáját azonban valakinek el kell végeznie, így aztán felveszi inasnak a Korongvilág legszerencsétlenebb alakját, Mortot. A történet Mort tanulóéveit (-heteit?) és a Halál otthonában kötött ismeretségeit mutatja be részletesen.

Továbbra is a Halál a kedvenc szereplőm az egész Korongvilágon, egyszerűen zseniális ötlet, zseniális kidolgozás. Ez a történet is zseniális, mert kiderül belőle, hogy minden szakmában létező jelenség a kiégés, még a Haláléban is. A nagy tanulság pedig, hogy nem érdemes kapálózni a sorsunk ellen, mert aminek meg kell lenni, az úgyis meglesz. (Még ha az utolsó fejezet pont szembe is megy ezzel az igazsággal.) A legjobb epizód az volt, amikor Mort először indult egyedül dolgozni: egészen meghatott a boszorkány, aki halálos nyugalommal fogadja, hogy akkor ennyi volt, és az apát, aki egy sóhajtással belenyugszik, hogy minden kezdődik elölről. A homokórák, az önmagukat író sorskönyvek… Megannyi nagyszerű ötlet. És persze Pratchett humora, amin az ember még akkor is fel-felnyerít, ha a villamoson ül, és furcsán néznek rá. Tényleg majdnem minden oldalon van valami poén. Az elején, amikor Horvátországba menet, a vonaton olvastam, még jelölgettem őket kis papírfecnikkel, aztán itthon már nem volt rá alkalom a buszon meg a villamoson. De azért amit az elejéről kigyűjtöttem, azt megmutatom nektek is, és próbálok elfogadható magyar fordítást is mellékelni. (Nem, nem fogom megkeresni a magyar változatot, és abban az idézeteket.)

"Reannuals are plants that grow backwards in time. You sow the seed this year and they grow last year." (A visszaévelők olyan növények, amelyek időben visszafelé nőnek. Idén elveted a magot, és tavaly kihajt.)

"Then there was the puzzle of why the sun came out during the day, insteas of at night when the light would come in useful." (Aztán ott volt még az a rejtély is, hogy vajon a Nap miért nappal bújik elő, miért nem éjszaka, amikor jól jönne a fénye.)

"Someone with smoke curling out of their eye sockets takes some ignoring, but everyone managed it." (Nem kis önuralmat igényel, hogy ne vegyünk észre valakit, akinek füst dől a szemgödréből, de mindenkinek sikerült.)

"Albert grunted. 'Do you know what happens to lads who ask too many questions?' Mort thought for a moment.
'No,' he said eventually, 'what?'
There was silence.
Then Albert straightened up and said, 'Damned if I know. Probably they get answers, and serve 'em right.'" (Albert felmordult.
- Tudod, mi történik az olyan fiúkkal, akik túl sokat kérdeznek?
Mort egy pillanatig gondolkodott.
- Nem - felelte végül -, micsoda?
Csönd volt.
Aztán Albert kihúzta magát, és így szólt:
- Tudja a fene. Lehet, hogy választ kapnak, és meg is érdemlik.)

"YOU CANNOT INTERFERE WITH FATE. WHO ARE YOU TO JUDGE WHO SHOULD LIVE AND WHO SHOULD DIE?" (A VÉGZETTEL NEM LEHET LACAFACÁZNI. KI VAGY TE, HOGY MEGÍTÉLD, KI ÉLJEN ÉS KI HALJON MEG?)*

"I am Princess Keli, heir to the throne of Sto Lat,' she said haughtily, holding down the lid on her terror. 'And I don't talk to door furniture." (- Keli hercegnő vagyok, Sto Lat trónjának várományosa - mondta dölyfösen, és igyekezett uralkodni a rettegésén -, és nem szoktam ajtókkal beszélgetni.)**

A könyv öt csillagot és egy "Kedvenc könyv" címkét ért. Megért rá az idő, hogy kedvenc írókat is jelöljek a molyon, Terry Pratchett az elsők között volt.

*A Halál szövege mindig nagybetűkkel szerepel, idézőjel nélkül. (Mármint az angol idézőjel nélkül, amivel azt jelölik, hogy valaki megszólalt.)
** A door furniture persze nem az ajtó, hanem az ajtó különféle részei, és azt hiszem, itt éppen a kopogtatóval beszél a lány, de az egyszerűség kedvéért maradt ajtó.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai