Elégedett ügyfél

Ma eléggé sokat voltunk együtt Tomival. Úgy indult, hogy megkérdezte, megyek-e velük a Hajógyárira, és mivel belengette, hogy ott a kutya szokott úszni, amióta meleg van, óriási kedvem lett hozzá, mert szeretem nézni, ahogy a kutya úszik. És tényleg úszott, sőt még a vízbe hajított labdát is visszahozta, igazán nagyon cuki volt. Csináltam egy csomó képet, majd megmutatom őket. Mondjuk így utólag rájöttem, hogy csinálhattam volna videót is, de hát nem lehet minden tökéletes. Meg most tök sokáig nyár lesz, biztosan fog még úszni máskor is, és majd akkor készülhet róla videó.

Aztán lementem a Cserpesbe ebédelni, mert nem volt kedvem főzni, pontosabban kitalálni, hogy mit főzzek, viszont nagyon régóta szemezek már a salátáikkal. Egy juhsajtos salátát választottam medvehagymás öntettel, és annyira, de annyira finom volt, hogy el sem hinnétek. Ráadásul igen nagy adag, fél órán át ettem. És még a jeges teájuk is nagyon jó.

Ezek után elmentek kiszabadulni. Voltunk már egyszer ilyenen Észvesztőéknél, de egy másik cég játékára is volt kupon, és arra is vettünk. Itt egy gyémántrablást kellett újrajátszani, és 60 percünk volt a kijutásra. Nos, 57 perc alatt sikerült, és nagyon sokat segített a minket kamerán követő csaj. Nem akarom azt mondani, hogy pedig mi mekkora profik vagyunk, de ennyire nem vagyunk bénák. Az volt a furcsa, hogy itt sokkal kevésbé következtek egymásból a feladványok, mint a másik cégnél: itt nagyon sokszor volt, hogy kinyitottunk valamit, majd néztünk egymásra, hogy aha, tök jó, és most mi van. A másiknál viszont ha kinyitottunk valamit, akkor az ott talált tárgy továbbküldött minket a következő rejtélyhez. Meg itt két játék van egy helyszínen, viszont hangszigetelés nem sok, úgyhogy végig hallottuk egymást a másik játékon dolgozó csapattal, ami nekem fura volt. Szóval nem volt ez rossz, egyáltalán nem, viszont a másik jobban tetszett.

Aztán kérdezte Tomi, hazahozzon-e, mert ő megy tankolni az Auchanba. Mivel nekem amúgy is vásárolnom kellett ma még, mondtam, hogy akkor vele mennék. Úgyhogy akkor vásároltunk. A kasszától való távozáskor ő fedezte fel, hogy egy terméket, ami 700 Ft-ért volt kirakva, és ennyiért sem akartam megvenni, csak végül rábeszéltünk engem közösen, 1200-ért adtak el. Mentünk az ügyfélszolgálatra, ahol a hölgy utánajárt a problémának, kiderült, hogy tényleg annyiért volt kiírva, amennyiért én tudom, és visszaadta a különbözet kétszeresét egy bocsánatkérés kíséretében. Nagyon szimpatikus volt, és így megoldódott a kínom is: végső soron 200 Ft-ért kaptam meg a terméket, és annyiért bármikor elhoztam volna :)

Most meg itthon vagyok, kicsit gondolkodom a holnapi órán, de azért sokat nem, mert utolsó óra, és főleg filmet fogunk nézni. Aztán majd megcsinálom a csoportnak a Sport szelet elnevezésű sütit, bár nem érdemlik meg, hogy sütögessek nekik, de az az áldott jó lelkem, az útjába áll annak, hogy utolsó órán ne kapjanak semmit. Csak még relaxálok egy kicsit, mielőtt belevágnék a projektbe. Olyan jó itt ülni :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai