Azért amíg nem volt rossz a kedvem,

addig jó/érdekes dolgok is történtek ma.

1. Még pénteken, amikor úgy fel voltam dobva, hogy repkedtem, és még nem éreztem magam ilyen semminek, akkor egy bizonyos medál után feltúrtam a lakást (meglett), és közben kezembe akadt egy szép kis karkötő, amit Béla bácsitól kaptam talán a diplomám örömére. Talán tavaly, de lehet, hogy már két éve, amikor olvastam a Lovely Bonest, nagyon megtetszett a charm bracelet mint ötlet, és csináltam magamnak is egyet, de sosem volt rajtam, mert azon a karkötőn, amit vettem, iszonyú hülyén néztek ki a kis fityegők. Pénteken megvilágosodtam: a Béla bácsitól kapott karkötőre kell átbűvészkedni őket, hátha azon jobban mutatnak. Kaptam kölcsön fogót, így ma délben nekiültem, és megoldottam a kérdést mintegy fél óra keretében. Egészen ügyes voltam, már ahhoz képest, hogy eredetileg nem gondoltam volna, hogy sikerülni fog. Ilyen lett:
A csillag eredetileg is rajta volt, azzal együtt kaptam a karkötőt. Nem mesélem el, mi miért van rajta, egy része úgyis egyértelmű.

Délután már ezzel a kezemen mentem el itthonról, és rögtön ki is derült, hogy nem valami praktikus viselet. Mondjuk nem tudom, min csodálkozom, kis logikával magam is rájöhettem volna már a készítés közben, de mindegy. Azért fogom hordani. A kisebbik koreai kislány aranyos volt, le sem bírta venni a szemét a karkötőről, úgyhogy óra végén megkérdeztem, tudja-e, mi ez, de se ő, se a nővére nem tudták. Úgyhogy most beavattam őket. Tetszett nekik.

2. A Corvin környéke ma délben igazi aranybánya volt humoristák tekintetében. Amikor arra jártam, egymás után érkezett a Dumaszínházba Kovács András Péter, Kiss Ádám és  Beliczai Balázs. Nagyon furcsa volt őket komoly fejjel látni.

3. Ez jónak éppen nem jó, de elmosolyodtam. Sétáltam a körúton, az egyik zöldségesnél egy csaj éppen írta az új szöveget krétával a táblára az üzlet előtt. Addig jutott, hogy "MUSKOTÁ", itt megállt, elmélázott, majd zavartan mosolyogva bement az üzletbe. Majdnem mondtam neki, amikor elindult, hogy "elipszilon", de végül nem mertem, hátha megsértődik. Mindenesetre amikor este megint arra jártam, akkor már kint volt, hogy "MUSKOTÁLYOS SZŐLŐ".

Csak ez az esti alkotásom ne lett volna. Pedig olyan szépen kitaláltam előre mindent, és megint tiszta hülyét csináltam magamból. Lehet, hogy nem vagyok normális. Ilyenkor nem szeretem magamat.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai