Napi nyafi

Nagyon sajnálom, de ha beteg vagyok, akkor nyafogok.

1. Egyesek szeretnék törvénybe iktatni, hogy a moziban is lehessen kampányolni. Már meg ne haragudjon a világ, de én a moziba kikapcsolódni járok, azért megyek oda, hogy jól érezzem magam, és ha nekem politikusokat mutogatnak, vagy pártneveket mondogatnak, akkor nagyon feszült leszek, mert hányok a politikától. Ezért nem nézek tévét kb. három éve: nem akarok belefutni se politikai, se egyéb reklámba, mert nem érdekel. (Az előfizetésem azért továbbra is megvan, így is, hogy egyedül vagyok, mert ha egyszer lenne valami jó film vagy műsor, amit meg akarnék nézni, bosszantana, hogy nincs tévém.) Ha átmegy ez a javaslat, akkor jó eséllyel kénytelen leszek lemondani a moziba járásról is. Kösz szépen!

2. Most már kezdem unni a telet. Én annak a híve vagyok, hogy minden évszakban legyen az évszaknak megfelelő időjárás. Március 15-én a hó vicces (hangsúlyozom, nekem, akinek ez extra csúszkálási lehetőséget jelentett), de március 21-én a nagyon kevés plusz fok, az olyan erős szél, ami majd leviszi a fejem, valamint az egész álló nap szakadó eső, na, az nem vicces. És akkor most azt olvasom, hogy még jövő szerdán is fagyni fog... Nekem ebből elegem van. Emlékszem olyanra gyerekkoromból, hogy április elején még úgy mentem az általános iskolába a környékbeli gyerekekkel együtt, hogy lépésenként estünk-keltünk, mert tükörjég volt a járdán és az úttesten is, meg arra is emlékszem, hogy egyszer az április közepi szülinapom előtt néhány nappal még jó nagy hó volt, és mondtam is Tatának rémülten, hogy én szeretem a havat, de azért nem szeretnék fehér szülinapot. A hó jófej volt, és addigra elolvadt. Most már viszont felnőttem, beteg is vagyok, fáradt is vagyok, ezért türelmetlen is vagyok, és innen is üzenem a télnek, hogy most már menjen oda, ahova gondolom.

3. Egyedül is vagyok, pedig amikor beteg vagyok, sokkal kevésbé szeretek egyedül lenni, mint egyébként.

4. Senki nem fogja helyettem befejezni a doktorit, kénytelen leszek én megcsinálni, pedig annyira bonyolult, hogy már az ügymenet leírásának olvasásában elfáradtam.

Azt hiszem, más bajom nincs.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai