Magyar Cirkuszcsillagok
Még ősszel, amikor a Cirkuszi Kavalkádot láttuk, megígértem magamnak, hogy mostantól a Fővárosi Nagycirkusz minden műsorát megnézem. Igaz, arra számítottam, hogy a mostani műsor nyárig megy majd, ezért aztán kicsit megdöbbentem, mikor két hete megjelent a Cirkusz Facebook-oldalán, hogy március 10-ig jusson el hozzájuk, aki kíváncsi az előadásra. Gyorsan szereztem is jegyet. Először kupont akartam venni 1750 Ft-ért, de nem működött a kuponos oldal fizetési rendszere, ezért lecsúsztam róla, úgyhogy végül neten rendeltem meg a majdnem teljes árú jegyet a 2. szektorba, az erkélyre - majdnem teljes árút, mert 5% kedvezmény járt rá. Végül nem egyedül mentem, mert anyu azt mondta, szívesen eljön velem. Reggel sütöttem egy adag perecet, és elvittünk magunkkal egy-egy darabot, így perecezés közben tudtuk nézni a műsort.
Ennek az előadásnak a különlegessége, hogy csak magyarok szerepelnek benne, kivéve a gumiasztalon ugráló pasit, aki nem magyar, de a nevéből nem jöttem rá, milyen nemzetiségű. Többek között az Eötvös-család több tagja és a teljes Richter-család fellép - van köztük Arany Bohóc-díjas művész is, és az a cirkuszosoknál a legnagyobb elismerés, úgy tudom. Nem tudom, mennyire ismeritek őket, de Eötvösék és Richterék is régi cirkuszdinasztia, szóval a színvonal ennek megfelelő volt.
Volt itt minden: óriás szemafor, rengeteg lovas szám (bár ez nem a műlovarnő napja volt sajnos), artisták, erőemberek (ők kapták a legnagyobb tapsot), bohócruha nélküli bohócok, tevék, elefánt (igazi világsztár, Roger Moore mellett szerepelt egy James Bond-filmben, a neve Szandra), akrobaták, szóval mindenki, aki hozzátartozik a cirkuszhoz. A szünetben fel lehetett ülni Szandra hátára, és úgy fényképezkedni - 3000 Ft-ért. Ezt elég durvának találtuk a 3000 Ft-os belépő fényében, úgyhogy kihagytuk. Anyu szerette volna megsimogatni az elefántot, de nem engedték meg neki, úgyhogy végül csak úgy lefényképeztük minden szögből, valamint körbejártuk a porondot, így elmondhatom magamról, hogy porondra léptem :) Meg aztán dedikáltattuk a frissen vett műsorfüzetünket Richter Flóriánnal, az egyik lovas akrobatával. Én nagyon jól éreztem magam, anyu viszont továbbra sem szereti a cirkuszt, de a lovas akrobatika meg az erőemberek neki is tetszettek.
Most is elgondolkodtatott a cirkuszi lét, mert ez egy külön életforma. Nekik ez az életük, nem hinném, hogy mást is csinálhatnának mellette: gyakorolnak és fellépnek, utóbbit naponta kétszer-háromszor. Richter Flórián kisfia, Kevin is, aki 11 éves. Annyit kitaláltam, hogy magántanuló, aztán a Facebookon láttam, hogy megköszönte, hogy az osztály kapott jegyeket az előadásra: azt írta, nagyon jó, hogy ott lehettek, főleg azért, mert Kevin idén már valószínűleg nem megy be az iskolába. A gyerek egyébként imádja, hogy részt vehet ebben, ez egyértelműen látszik rajta, nagyon büszke erre. Lehet is, nem minden 11 éves léphet fel a Fővárosi Nagycirkuszban. Az egyik lovas akrobata számban egész komoly feladatot is kapott, ő is felpattanhatott galoppozó ló hátára, és szaltózhatott rajta, igaz, a számban egyedüliként rajta volt biztosítókötél. És nagyon ügyes volt.
A fényképezőgépemet nyilván itthon felejtettem, úgyhogy csak a telefonnal tudtam kattintgatni, következésképp elég érdekes képeim lettek, de néhányat azért megmutatok. (Akinek ez nagyon élvezhetetlen, annak jó hír, hogy a Fővárosi Nagycirkusznak vannak normális képei ugyanerről a műsorról.) Mondjuk most olvastam a Facebookon hozzászólások között, hogy tilos az előadás közben fényképezni, amin eléggé megdöbbentem, mert kb. mindenki egyfolytában fényképezett, és senkire nem szóltak rá, sőt az elején sem mondták be, hogy ne fényképezzünk. Fura.
Ennek az előadásnak a különlegessége, hogy csak magyarok szerepelnek benne, kivéve a gumiasztalon ugráló pasit, aki nem magyar, de a nevéből nem jöttem rá, milyen nemzetiségű. Többek között az Eötvös-család több tagja és a teljes Richter-család fellép - van köztük Arany Bohóc-díjas művész is, és az a cirkuszosoknál a legnagyobb elismerés, úgy tudom. Nem tudom, mennyire ismeritek őket, de Eötvösék és Richterék is régi cirkuszdinasztia, szóval a színvonal ennek megfelelő volt.
Volt itt minden: óriás szemafor, rengeteg lovas szám (bár ez nem a műlovarnő napja volt sajnos), artisták, erőemberek (ők kapták a legnagyobb tapsot), bohócruha nélküli bohócok, tevék, elefánt (igazi világsztár, Roger Moore mellett szerepelt egy James Bond-filmben, a neve Szandra), akrobaták, szóval mindenki, aki hozzátartozik a cirkuszhoz. A szünetben fel lehetett ülni Szandra hátára, és úgy fényképezkedni - 3000 Ft-ért. Ezt elég durvának találtuk a 3000 Ft-os belépő fényében, úgyhogy kihagytuk. Anyu szerette volna megsimogatni az elefántot, de nem engedték meg neki, úgyhogy végül csak úgy lefényképeztük minden szögből, valamint körbejártuk a porondot, így elmondhatom magamról, hogy porondra léptem :) Meg aztán dedikáltattuk a frissen vett műsorfüzetünket Richter Flóriánnal, az egyik lovas akrobatával. Én nagyon jól éreztem magam, anyu viszont továbbra sem szereti a cirkuszt, de a lovas akrobatika meg az erőemberek neki is tetszettek.
Most is elgondolkodtatott a cirkuszi lét, mert ez egy külön életforma. Nekik ez az életük, nem hinném, hogy mást is csinálhatnának mellette: gyakorolnak és fellépnek, utóbbit naponta kétszer-háromszor. Richter Flórián kisfia, Kevin is, aki 11 éves. Annyit kitaláltam, hogy magántanuló, aztán a Facebookon láttam, hogy megköszönte, hogy az osztály kapott jegyeket az előadásra: azt írta, nagyon jó, hogy ott lehettek, főleg azért, mert Kevin idén már valószínűleg nem megy be az iskolába. A gyerek egyébként imádja, hogy részt vehet ebben, ez egyértelműen látszik rajta, nagyon büszke erre. Lehet is, nem minden 11 éves léphet fel a Fővárosi Nagycirkuszban. Az egyik lovas akrobata számban egész komoly feladatot is kapott, ő is felpattanhatott galoppozó ló hátára, és szaltózhatott rajta, igaz, a számban egyedüliként rajta volt biztosítókötél. És nagyon ügyes volt.
A fényképezőgépemet nyilván itthon felejtettem, úgyhogy csak a telefonnal tudtam kattintgatni, következésképp elég érdekes képeim lettek, de néhányat azért megmutatok. (Akinek ez nagyon élvezhetetlen, annak jó hír, hogy a Fővárosi Nagycirkusznak vannak normális képei ugyanerről a műsorról.) Mondjuk most olvastam a Facebookon hozzászólások között, hogy tilos az előadás közben fényképezni, amin eléggé megdöbbentem, mert kb. mindenki egyfolytában fényképezett, és senkire nem szóltak rá, sőt az elején sem mondták be, hogy ne fényképezzünk. Fura.
Óriás szemafor. Teniszütő alakú, forog, és az akrobaták mászkálnak rajta. A műsor legdurvább pillanata az volt, amikor erre a forgó izére felraktak egy széket, arra felállt a férfi, és a vállára felállt az egyik nő. Ősszel ugyanez a férfi ugyanezen a szerkezeten biztosítás nélkül sétálgatott, most szerencsére mindegyiken volt biztosítókötél, de azért így is erősen kalapált a szívem, mert így is csúnyán megsérült volna, aki leesik.
Richter Flórián és a lovai, akik éppen fonnak.
Befonták.
Gold Power. Elképesztő dolgokat csináltak, ez még nem is a legmegdöbbentőbb. (Ha nem látszana: egyikük áll, másikuk az egyik kezén kézen áll.)
Szandra, a sztár. Szegénykém arcán nem az őszinte öröm tükröződik. Amikor már fél órája (!) pakolgattak gyerekeket és felnőtteket a hátára, egészen nagyon elunta magát, de hősiesen kitartott.
Az összes fellépő a fináléban.
A dedikált műsorfüzet.
Gyanítom, hogy ebből hagyomány lesz: tényleg minden új műsort meg fogok nézni a cirkuszban, mert cirkuszba járni jó.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése