Nagyi (1942.03.01. - 2012.09.15.)
Szombaton reggel vitték be a kórházba betegszállítóval, hogy majd valamikor megműtsék, de délutánra meghalt. Az első reakció mindenkinél a döbbenet volt, én még mindig itt tartok. Teljesen váratlanul történt, nem is érti senki, pontosan miért halt meg, még az orvos sem. Majd a héten talán kiderül.
Majd lehet, hogy írok róla is, mint Mamáról, de egyelőre annyira érthetetlen számomra ez az egész, hogy inkább nem mondok semmit. Csak annyit, hogy hiányozni fog, és hogy nagyon sajnálom, hogy nem lehetett dédnagymama kicsit sem, pedig szeretett volna. Egyébként volt az utolsó élő nagyszülőm, és most már mindkét szülőm árva. Nagyon szomorú ez az egész minden szempontból.
Majd lehet, hogy írok róla is, mint Mamáról, de egyelőre annyira érthetetlen számomra ez az egész, hogy inkább nem mondok semmit. Csak annyit, hogy hiányozni fog, és hogy nagyon sajnálom, hogy nem lehetett dédnagymama kicsit sem, pedig szeretett volna. Egyébként volt az utolsó élő nagyszülőm, és most már mindkét szülőm árva. Nagyon szomorú ez az egész minden szempontból.
Fogadd őszinte részvétem! Ezek most elég nehéz hetek-hónapok számodra, hiszen a két nagyid majdhogynem egyszerre hagyott itt téged. (Direkt nem írom, hogy "hagyott el", mert ők biztosan nem fognak.) Mondhatnánk, hogy x év fölött ez sajnos már soha nem lehet váratlan, de ő még tényleg egészen fiatal volt ehhez, élhetett volna még pár évtizedet. A Jóistennek biztos volt ezzel célja, de nem akarok találgatni, hogy mi, könnyebb, ha elfogadjuk.
VálaszTörlésAbba is nehéz belegondolni, rajtad most mi mehet át: valószínűleg vége életed egy korszakának. Alighanem az öregedés jele az is, hogy az ember elveszíti idősebb rokonait, míg lényegében születéstől halálig kicserélődnek körülötte az emberek, míg végül ő maga is kicserélődik valaki másra. Az élet misztériumáról még oldalakat lehetne írni, de ezek azok a pillanatok, amikor csöndben maradni a legjobb. Így kérlek, fogadd még egyszer őszinte részvétem!
Köszönöm! Tényleg az is rossz, hogy a két nagymamám fél éven belül halt meg, és ez is, hogy Nagyi volt az utolsó nagyszülőm. A családnak ezen az ágán valahogy nem érnek meg magas kort az emberek :( Nem tudom, mitől van ez, biztos a genetika is tehet róla. De még valóban élhetett volna egy kicsit, pár évet. És nagyon érdekes ez, amit írtál, hogy a születésünk meg a halálunk között kicserélődnek körülöttünk az emberek. Nagyinak szerencséje volt ilyen szempontból, mert például az összes testvére él még, a bátyja is, így legalább volt egy ember, aki születése óta vele volt. Nagyon furcsa gondolat, hogy mostantól Nagyi nem lesz.
VálaszTörlésÉs még egyszer köszönöm, hogy írtál, meg hogy ezeket írtad.