30 napos könyves - 17. A kedvenc idézeted a kedvenc könyvedből
Elérkeztünk a kevésbé jó kérdésekhez, mivel nekem semmiből nincs egy kedvencem, amit a többieknél jobban szeretek. De mondjuk rá, hogy a kedvenc könyvem a Pán Péter, és akkor abból választok idézetet. Kettőt, hogy kis csalás is legyen benne: egy vicceset meg egy nem vicceset.
Előbb a vicces:
"The lost boys were out looking for Peter, the pirates were out looking for the lost boys, the redskins were out looking for the pirates, and the beasts were out looking for the redskins. They were going round and round the island, but they did not meet because all were going at the same rate. (…) Let us pretend to lie here among the sugar-cane and watch them as they steal by in single file, each with his hand on his dagger."
(Fordítás: Az elveszett fiúk Pétert követték, a kalózok az elveszett fiúkat, a rézbőrűek a kalózokat, a vadállatok a rézbőrűeket. Körbe-körbe jártak a szigeten, de egyszer sem találkoztak, mert mindenki ugyanolyan gyorsan haladt. (...) Feküdjünk le ide a cukornád tövébe, és nézzük, hogyan haladnak el mellettünk libasorban, mindegyikük keze a késén!)
Azért szeretem ezt a jelenetet, mert kicsit kineveti a gyerekeket, összekacsint a felnőttekkel, de érezni benne, hogy szereti a kicsiket.
Aztán a nem vicces:
"It was then that Hook bit him. Not the pain of this but its unfairness was what dazed Peter. It made him quite helpless. He could only stare, horrified. Every child is affected thus the first time he is treated unfairly. All he thinks he has a right to when he comes to you to be yours is fairness. After you have been unfair to him he will love you again, but will never afterwards be quite the same boy. No one ever gets over the first unfairness; no one except Peter. He often met it, but he always forgot it. I suppose that was the real difference between him and all the rest. So when he met it now it was like the first time; and he could just stare, helpless. Twice the iron hand clawed him."
(Fordítás: Ekkor történt, hogy Hook megharapta. Pétert nem a fájdalomtól, hanem az igazságtalanságtól hőkölt vissza. Egészen tanácstalanul, döbbenten bámult. Minden gyerekre így hat, amikor először bánnak vele igazságtalanul. Amikor hozzád szegődik, hogy a gyereked legyen, egy jogot kér csak: hogy igazságos légy vele. Ha egyszer igazságtalan vagy vele, majd újra megszeret, de soha többé nem lesz már ugyanaz a kisfiú. Az első igazságtalanságot senki nem heveri ki. Senki, Pétert kivéve. Gyakran átélte, de mindig elfelejtette. Azt hiszem, ebben különbözött a többiektől. Így aztán amikor most újra megtörtént, olyan volt neki, mintha először történne, és csak bámult tehetetlenül. Kétszer csapott le rá a kampókéz.)
Ebben a filozófia tetszik. Jó kis lélektani elemzés egy bekezdésben.
Előbb a vicces:
"The lost boys were out looking for Peter, the pirates were out looking for the lost boys, the redskins were out looking for the pirates, and the beasts were out looking for the redskins. They were going round and round the island, but they did not meet because all were going at the same rate. (…) Let us pretend to lie here among the sugar-cane and watch them as they steal by in single file, each with his hand on his dagger."
(Fordítás: Az elveszett fiúk Pétert követték, a kalózok az elveszett fiúkat, a rézbőrűek a kalózokat, a vadállatok a rézbőrűeket. Körbe-körbe jártak a szigeten, de egyszer sem találkoztak, mert mindenki ugyanolyan gyorsan haladt. (...) Feküdjünk le ide a cukornád tövébe, és nézzük, hogyan haladnak el mellettünk libasorban, mindegyikük keze a késén!)
Azért szeretem ezt a jelenetet, mert kicsit kineveti a gyerekeket, összekacsint a felnőttekkel, de érezni benne, hogy szereti a kicsiket.
Aztán a nem vicces:
"It was then that Hook bit him. Not the pain of this but its unfairness was what dazed Peter. It made him quite helpless. He could only stare, horrified. Every child is affected thus the first time he is treated unfairly. All he thinks he has a right to when he comes to you to be yours is fairness. After you have been unfair to him he will love you again, but will never afterwards be quite the same boy. No one ever gets over the first unfairness; no one except Peter. He often met it, but he always forgot it. I suppose that was the real difference between him and all the rest. So when he met it now it was like the first time; and he could just stare, helpless. Twice the iron hand clawed him."
(Fordítás: Ekkor történt, hogy Hook megharapta. Pétert nem a fájdalomtól, hanem az igazságtalanságtól hőkölt vissza. Egészen tanácstalanul, döbbenten bámult. Minden gyerekre így hat, amikor először bánnak vele igazságtalanul. Amikor hozzád szegődik, hogy a gyereked legyen, egy jogot kér csak: hogy igazságos légy vele. Ha egyszer igazságtalan vagy vele, majd újra megszeret, de soha többé nem lesz már ugyanaz a kisfiú. Az első igazságtalanságot senki nem heveri ki. Senki, Pétert kivéve. Gyakran átélte, de mindig elfelejtette. Azt hiszem, ebben különbözött a többiektől. Így aztán amikor most újra megtörtént, olyan volt neki, mintha először történne, és csak bámult tehetetlenül. Kétszer csapott le rá a kampókéz.)
Ebben a filozófia tetszik. Jó kis lélektani elemzés egy bekezdésben.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése