Napi (nem olyan) rövid

1. Megvolt az utolsó órám a nemrégiben átvett csoportommal is, és azt mondták, szeretnék, ha jövőre is én vinném őket, és még virágot is kaptam két különösen hálás lánytól. (Mert bementem külön egyik reggel, hogy írhassanak dogát, és ne kelljen osztályozóvizsgára menniük.) És értékelték a filmet (Fel!), ami egyébként nem csoda, én továbbra is az egyik legjobb animációs filmnek tartom, amit eddigi életemben láttam, és ízlett nekik a puncsgolyó, amit vittem ajándékba. (Igazából nem puncsgolyó volt, hanem puncsgnóm, mert béna vagyok. Ezen nevettek. Mármint azon, amikor ezt így elmondtam nekik.)

2. Fáj a torkom, fáj a fogam, és már annyira nem jól vagyok, hogy vettem be fájdalomcsillapítót (!), és keresem a torokgyógyító mentolos cukorkát, aminek nem jut eszembe a neve, de nem találom, és összevissza kóválygok, és levert is vagyok.

3. A szakközepes évből annyi maradt, hogy le kell zárni az összes naplót, mindenhova mindent be kell írni, tehát kb. egy teljes napi adminisztráció, amit iszonyúan rühellek, de muszáj csinálni, hiszen nincs külön munkaerő, aki ezzel foglalkozzon. (Ez kész szerencse, mert ha lenne, szerintem az első félévben eret vágna - van vagy 25-30 csoportunk, és az még csak a nappali képzés, hát belegondolni se jó, mennyit kéne szívni az adminisztrálgatással egy embernek.)

4. A szakközepes pörgés lecseng, az egyetemi most indul majd be. Van kb. másfél hónapom, ami alatt a következőket kell teljesítenem.
a. 14 könyv elolvasása két vizsgára, majd persze maga a két vizsga
b. egy tanulmány Csodaországról és annak minél több fordításáról
c. egy tanulmány valami másról (jelen állás szerint Laura Ingalls Wilderről, és arról, miért nem lett siker itthon a könyvsorozata, mikor az USA-ban klasszikusnak számít)
d. egy tanulmány fordítása
e. egy konferencia-előadás Dahl Matildájáról és a frazeológiáról
Ez szerintem eléggé soknak mondható, és a helyzetet súlyosbítja, hogy leginkább lefeküdni lenne kedvem, aztán a következő mondjuk két-három hétben nonstop aludni.

5. Már 62%-ot elolvastam a könyvből, amit le kell fordítanom, és nagyon tetszik, bár kicsit Harry Potter, kicsit amerikai, de cserébe nagyon-nagyon vicces. (Fogok is időt tölteni vele, de nem keveset, hogy átültessem a rengeteg humort magyarra. De az a jó, ha van benne kihívás, úgyhogy ettől például lelkes vagyok.)

6. Ma arra jöttem rá, hogy Tominak szerdán születésnapja lesz, amit kedden ünneplünk, és addig már csak holnap lesz munkanap. Valójában már elég régen rájöttem erre, de ma vágott képen a felismerés, hogy ez az egész öt napon belül lesz. (Ötleteim vannak, teljesen kidolgozott stratégiával rendelkezem, már csak pár óra kell a végrehajtáshoz.) Ehhez képest aztán tényleg szemem se rebben, mikor arra gondolok, hogy utána pénteken apunak lesz szülinapja, vasárnap meg már itt is az anyák napja. Mikor tűnt el négy hónap az évből?!

+1: Ez vicces, ráadásul az említett pózok többsége a pilatesben is megtalálható: http://9gag.com/gag/3970552



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai