Névnap, december 18.

Nálunk is jártunk, és ott is volt névnapom. Idén borsólevest kértem, amin anyu talán meglepődött, mert mindig húslevest szoktam, és mert ő nagyon szereti a húslevest, de amikor megkérdezték, mi legyen, annyira megkívántam a borsólevest, hogy onnantól egészen a vasárnapi ebédig nem ment ki a fejemből. Nyilván volt ananászos csirkemell is, aminek Tomi nem szokott örülni, de mit tehetnék, ha egyszer az a kedvencem. Csak évente kétszer van, kibírható :)
image image
Maci természetesen részt vett az ünneplésben, főleg az ebéd részében. Nála ez sokkal viccesebb, mint Lizánál volt, mert míg Liza az ember combjáig ért fel, addig Marci ilyeneket ad elő minden erőlködés nélkül:
image
Ebéd után volt torta is:
image
Meg leszboszi tizenötös is:
image
Ez utóbbi egy Váncsa-féle szakácskönyvből származik, és nagyon finom, érdemes kipróbálni!
Aztán meg kaptam ajándékot:
image
Krémet a kezemre, csípős krémet, fél méteres gázgyújtót, Audrey Hepburn szatyrot, harisnyákat éééés… egy e-book utalványt. Már nézegetem, melyiket szeressem a sok közül, de csak karácsony után fogok rendelni bármit is, mert az egyik, ami nagyon érdekelne, fent van a molyon a kívánságlistámon is, és még nem tudom, a molyos angyalka mit küldött nekem, mert csak 24-én bontom ki a fa alatt, és még véletlenül sem szeretnék úgy járni, hogy esetleg pont ezt a könyvet nézte ki ő is, én meg megveszem e-bookban.
Aztán ejtőztünk egyet, miközben a gyerekek játszottak kicsit Marcival:
image
Este Bence búcsúzott Marcitól: “Most már szeretlek. Majd jövünk jövő héten, jössz te is, mert karácsony lesz, majd akkor játszunk.”
Nem tudom, mondtam-e már, hogy édesek a gyerekek, de most mondom.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai