Könyvtár

Még múlt héten kiderült, hogy be kéne menni a Szabó Ervinbe is, hogy ott is nézzek meg egy olyan újságot, amit a Széchenyiben már megnéztem, hátha olyan lapszámok is megvannak itt, amik ott fönt nincsenek (őszintén bízom benne, hogy nem ez a helyzet, mert már tele a hócipőm ezzel az egésszel, hogy két hónapom ment el erre a szuper projektre, amihez amúgy se a témámnak, se az érdeklődésemnek semmi köze nincs, úgyhogy most már legyen vége). Ma lett volna időm rá, közvetlenül tanítás után akartam menni reggel, aztán eszembe jutottak több embertől hallott történetek, hogy a szekrények rejtélyes módon kiürülnek néha, mire visszaér a holmik tulajdonosa, ezért úgy döntöttem, hazajövök, és délután megyek vissza egy szál válltáskával, hátha azzal beengednek. Indulás előtt megnéztem, mennyi a beiratkozás, és kissé sokkolt, amikor megláttam az összeget: 2100 Ft három hónapra. Fél óra múlva rájöttem, hogy ez nekem 1050 Ft, de még így sem tetszik az ajánlat. Soha, ismétlem, SOHA nem megyek a Szabó Ervinbe. Ne kelljen már nekem akármennyi pénzt is arra költeni, hogy legyen egy olvasójegyem egy olyan helyre, ahova nem járok! Még mikor azt hittem, 2100 Ft a sarc, megkérdeztem Andit, neki nincs-e véletlenül olvasójegye, mert akkor azt én elkérném másfél órára. És van neki. Igaz, nem ma könyvtárazunk (mondjuk a máról a 2100-at meglátva azonnal letettem, úgy felszaladt a vérnyomásom), de kedden el tud jönni velem. Nagyon bízom benne, hogy a kedd ellen a munka koordinálójának sem lesz kifogása.

Azt már említettem, hogy elegem van ebből az egészből? És azt, hogy állati sok melóért cserébe jelen állás szerint egy szép mosolyon kívül semmit nem kapok, hogy legalább az irreálisan sok munkával csökkenjen a hátralévő kreditek száma? És azt, hogy elegem van?