Villamoson

Nem tudom, antiszoc vagyok-e, de az a gondolatom támadt, hogy én csendben szeretnék utazni. Főleg este fél 10-kor, főleg hétfői napon, főleg akkor, amikor olyan borzalmas napom volt, mint ma, és olyan fáradt vagyok, mint ma. Akkor szeretek a gondolataimba mélyedve utazni. Persze nem várom el, hogy teljes kuss legyen körülöttem, mert nyilván nem a színházban vagyok, meg az nem is zavaró, ha emberek normál hangerőn beszélgetnek. De könyörgöm, ne kelljen már azt hallgatnom, ahogy ötfős csoportok üvöltve röhögnek gagyibbnál gagyibb poénokon... És amikor leszállnak, akkor ne kezdjen már el valami torz énképpel rendelkező lányka popslágereket vernyákolni olyan hangon, mint valami herélt kandúr... Hihetetlen. De még mindig lehet, hogy csak antiszoc vagyok, vagy még annál is rosszabb passzban vagyok, mint eredetileg gondoltam.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai