Múlt szombat óta

nem volt egyben egy órám, hogy megírjam, mi volt Velencefürdőn, a kiránduláson meg amikor kedden hazaértem, és még legalább vasárnapig nem is lesz. Kemény tanévnek nézek elébe. (De azért szeretem.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai