Úszás

Ma felkerekedtem este 6 körül, és elmentem úszni Erzsébetre. Mikor odaértem, azzal fogadtak, hogy ugye tudom, kedden és csütörtökön csak keresztben lehet úszni, mert vízilabda és aquafitness is van. Lehet találgatni, tudtam-e. A jegyeladó hölgy odavitt kedvesen az üveghez, amin át belátni az uszodába, nézzem meg, mekkora keresztben a medence (22 m), és így van-e kedvem 800 Ft-ot fizetni az úszásért. Úgy döntöttem, nem olyan vészes ez, csak át kell számolni, hány hosszt ússzak, hogy összejöjjön az 1000 m. Öltözés közben arra gondoltam, nem is én lennék, ha sikerült volna keddtől és csütörtöktől különböző napon menni.

Az úszódressz jól szuperál, az úszószemüveg szintén (végre nem úgy néztem ki a végén, mint egy vörös szemű nyúl), a füldugó is, csak egy gond van. Nagyon jó dolog a szilikon úszósapka, mert nem kell úszás után még órákig ülnöm az előtérben hajat szárítva, de valami olyan kegyetlen módon nyomott mindenhol, hogy a végére egészen megfájdult a fejem. Majd erre ki kell találni valamit. Végül egyébként pontosan 1034 métert úsztam, és csak a közepe felé éreztem úgy, hogy nem fogom tudni leúszni az adagot, de ez nagyobb kihagyás után mindig így van. Örömmel fedeztem fel, hogy még tudok gyorsúszni, csak sajnos attól elég gyorsan elfáradtam, úgyhogy visszaálltam a lazsálósabb mellúszásra. A végén kb. 30 perc alatt volt meg az 1000 méter, ami elég lassú, és ha tényleg el tudok járni heti kétszer, az eddigi tapasztalat alapján két hét alatt 25 percre csökken. És legközelebb majd már nem megyek csütörtök este, sőt kedden sem, mert azért 33 méteren kevésbé fárasztó úszni, kevesebbet kell fordulni.

És persze úszni még mindig jó.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai