Szakácskönyv

Van anyunak egy szakácskönyve, a Horváth Ilona-féle. Amikor még otthon laktam, mindig úgy állt neki főzni, hogy leült a szakácskönyvvel, végiglapozta, és kiválasztott belőle egy receptet, aztán én elmentem a boltba a hozzávalókért, majd jöhetett a főzés. Mondhatjuk, hogy ez egy rituálé volt. A könyv már nagyon elrongyolódott, minden lapja besárgult, a többsége ki is esett, a helyzetet meg súlyosbítja is még a rengeteg plusz recept, amit külön papírkákon tűzdeltünk bele. De azért én nagyon szerettem mindig. Most lesz nekem is ilyenem, már szállítja a bolt, ugyanis kicsit elegem lett a netes receptkeresgélésből, kreatív főzésben egyáltalán nem vagyok, és eszembe jutott ráadásul ez a szép kis otthoni főzés.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai